Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


12.C

 

 

2020. május 4. Hétfő (Nyelvtan)

A mai alkalommal is a gyakorlati írásbeliséggel fogunk foglalkozni. A vitaindító a mai téma. A vitaindító kérdéseket vet fel, de nem foglal (határozottan) állást.  Nézzük mi jellemző a vitaindítóra!

TARTALOM

1. A vitaindító egy adott probléma, problémakör,
kérdés felvezetésére szolgál.
2. A vitaindító az adott probléma által felvetett
kérdéseket hordozza.
3. A vitaindító elején rendszerint egy általános
bevezetővel találkozunk, ami a problémát vezeti fel.
Fontos azonban, hogy ez a felvezetés a probléma
szempontjából ne induljon túlságosan messziről
("Ádámtól és Évától").
4. A vitaindítóban felvetett kérdések segítségével
bemutathatjuk mindkét vitatott oldal néhány lehetséges
érvét.
5. A vitaindítónak nem feladata a probléma megoldása:
a szöveget a végén nyitva kell hagynunk: a vitaindító
írója - rendszerint - válaszokat vár felvetéseire.

FORMA

6. A vitaindító bevezetése általánosítja a problémát.
7. A szövegben a vitatott oldalakat vezetjük fel
rendszerint kérdéssor felvetésével.
8. A szövegben elhangozhatnak érvek direkt
kijelentésekben vagy indirekt módon kérdésekbe
foglalva.
9. A jó vitaindító nem foglal állást egyik oldal mellett
vagy ellen sem.

A vitaindító jellemzőit írják le a füzetükbe! A következő nyelvtanon egy vitaindítót fognak írni.

Irodalom

A mai alkalommal Tiborc panaszáról lesz szó. Tiborc egy jelképes figura a drámában, ő adja elő a nép panaszát. Az alábbi idézetekből gyűjtsék ki, hogy mivel elégedetlen a nép! (Tiborc panaszai Gertrudisra vonatkoznak, vagyis a magyarok az idegen németek miatt elégedetlenek. Nézzük mi lehet elégedetlenségük oka! Az aláhúzások segítenek megkeresni az elégedetlenség okát.)

TIBORC
Ő cifra és márványos házakat
építtet; és mi - csaknem megfagyunk
kunyhónk sövényfalai közt -

BÁNK
                            Átkozott!

TIBORC
Ő csorda számra tartja gyűlevész
szolgáit, éppenséggel mintha minden
hajszála egy őrzőt kivánna; sok
meránit, ollykor azt hinné az ember,
hogy tán akasztani viszik, úgy körül
van véve a léhűtőktől; s mi egy
rossz csőszt alig tudunk heten fogadni.
Ő táncmulatságokat ád szűntelen,
úgy, mintha mindég vagy lakadalma, vagy
keresztelője volna: és nekünk
szivünk dobog, ha egy csaplárlegény az
utcán előnkbe bukkanik, mivelhogy
a tartozás mindjárt eszünkbe jut.

A jó merániak legszebb lovon
ficánkolódnak, - tegnap egy kesely,
ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk
feleség s porontyainkat kell befogni,
ha veszni éhen nem kívánkozunk.

Ők játszanak, zabálnak szűntelen,
úgy, mintha mindenik tagocska bennek
egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk
kéményeinkről elpusztúlnak a
gólyák, mivel magunk emésztjük el
a hulladékot is. Szép földeinkből
vadászni berkeket csinálnak, a-
hová nekünk belépni sem szabad;
s ha egy beteg feleség, vagy egy szegény
himlős gyerek megkívánván, lesujtunk
egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek;
és aki száz meg százezert rabol,
bírája lészen annak, akit a
szükség garast rabolni kénszerített.


BÁNK
Hogy úgy van!

TIBORC
                       Ők monostort, templomot
építenek, hol úgy sípolnak, úgy
megzengenek, hogy a szarándokok
táncolni kéntelenek a sáros utcán;
nekünk pedig nincs egy jó köntösünk,
melyben magát az ember egy becses
védszent előtt mutathatná meg a
templomban.


BÁNK
                    Ó, buzogj vér! Csak buzogj!

TIBORC
Hahogy panaszkodni akarunk, előbb
meg kell tanulnunk írni; mert az illy
szegény paraszt az úr elébe nem

mehet be többé - úgy rendelte Béla
király, s merániak hasznát veszik -
hisz öszvekarmolázná a szegénynek
patkója a szép síma padlatot!
S ha tán utolsó fillérünkre egy
törvénytudó felírja a panaszt,
ki írja fel keserves könnyeinket,
hogy jó királyunk megláthassa azt.


BÁNK
Te Isten!

TIBORC
              El kellene pirúlniok,
midőn ezüst-arannyal varrt övek
verődnek a lábszáraikra, mert
véres verejtékünk gyümölcse az.
Lelkemre mondom, egy halotti fátyolt
kötnének inkább a hasokra, - leg-
alább csak úgy külsőképp is mutatnák
a gyászt azon szegény nyomorúltakért
kiket kiállhatatlan sajtolásaikkal
a sírba döntenek -


BÁNK
                            Tűrj békességgel -

TIBORC
Tűrj békességgel, ezt papolta az
apáturunk is sokszor: boldogok
a békességesek, mert Isten fiainak
hívatnak, - úgy de tömve volt magának
a gyomra. Istenem! Mi haszna? Ha
szorongat a szegénység, a pokolt
nem féljük - a mennyország sem jön oly
szép színben a szemünk elébe.


BÁNK
Kirontjuk a korlátokat, lezúzzuk
a jó barátot, ellenséget; és
aztán ha célra értünk, sírni kell csak;
szánom keserveiteket, emberek!

TIBORC
nevetve.
Te szánsz nagyúr? Ó, a magyar se gondol
már oly sokat velünk, ha zsebe
tele van - hisz a természet a szegényt
maga arra szánta, hogy szülessen, éljen,
dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és -
meghaljon. Úgy van, úgy! Esmérni kell
az élhetetlenek sorsát, minek-
előtte megtudhassuk szánni is.

(…)

 

2020. május 6. Szerda

Irodalom

Biztosan gondolkodtak már azon, hogy a Bánk bán szerelmi, vagy politikai tragédia. Az alábbi fejezetben arról olvashatnak, hogy egyszerre mindkettő. Figyelmesen olvassák el a szöveget, majd próbálják megfogalmazni, hogy miért szerelmi tragédia, illetve miért politikai tragédia!

 

Politikai vagy szerelmi tragédia?
 
A dráma sikere és kritikai elismerése óta bizonyosnak látszik, hogy a Bánk bán a XIX. sz. legjelentősebb magyar drámája. Művészi jelentését illetően már eltérnek a vélemények. Vannak kritikusok, akik túl egyértelműnek látják a drámai bonyodalmat, Bánk tettében jogos elégtételt látnak a nemzetet ért sérelemért, és ezért feleslegesnek ítélik az utolsó szakaszt: "Bánk összeroppanását érthetetlennek, a királlyal való megbékélést pedig "hiperlojalitásnak", politikai engedménynek fogják fel. Mások azt kifogásolják, hogy jelentése túlságosan összetett: a politikai és szerelmi szál nemcsak erősíti, hanem keresztezi is egymást; Bánk habozása ebből a kettős kötöttségből ered, s nem világos, hogy melyik nemzetséget sújtja a sors: a bojóthit vagy a magyart?
Az első méltatók, Gyulai Pál és Arany János abból indultak ki, hogy a tragikus tévedések bizonyos történelmi helyzetekben elkerülhetetlenek, de sztoikus lelkülettel és állandó lelki készenléttel, a könnyelműség leküzdésével csökkenthetjük a végzet hozta katasztrófát, és talán megválthatjuk magunkat a végzettől. E tragikumfelfogás mögött az 1848-49-es szabadságharc elbukásának tapasztalata állt. Bánk jó szándékú ember, elvei nemesek, látja nemzetének szörnyű helyzetét, és segíteni akar. A körülmények azonban olyanok, hogy csak két rossz lehetőség közt választhat. A királyné és merániai udvaroncai élősködését szép szóval nem lehet megszüntetni, az erőszakos út pedig visszaüt azokra, akik szívükön viselik a nemzet sorsát, és magára a nemzetre is. Sem békésen, sem erőszakkal - ebben a dilemmában fejeződik ki Bánk bánnak s a drámának a végzetszerűsége.
E felfogás Lessing tragédiaelméletén alapul. A tragédia ennek értelmében egy tragikus vétség elkövetésének és felismerésének, valamint a vétséget elkövető hős bűnhődésének története. Ennek jegyében Gyulai Pál kitűnően tárta fel az alakok belső konfliktusait. Bánk tettét többszörös bűnnek tekintette, amiért kijár a drámai bűnhődés és a hősnek illő szánalom. Szerinte Bánk gyilkosságával az ellen az erkölcsi világrend ellen lép fel, melynek fenntartásáért elsősorban  a felelős; Gertrudisban szeretett királyának hitvesét öli meg (maga Gertrudis pedig vétlen Melinda elcsábításában, hiszen Ottó altatóport adott neki, s a bán bűnét súlyosbítja, hogy közvetve Melinda halálát is okozza).
Arany János árnyaltabban ítélte meg a királyné felelősségét: elfogadva Bánk nézőpontját, hogy Gertrudis felelős Melinda elcsábításában. Hiszen korholó szavainak is az lehet a céljuk, hogy bátorítsák Ottót, abból a megfontolásból, hogy az elcsábított Melinda nem okoz botrányt, és így nem veszélyezteti az ő hatalmát. De Arany is vétkesnek ítélt Bánkot, mert tettével teljesebbé teszi a katasztrófát.
A mai értelmezők többsége nem fogadja el Bánk bűnösségének gondolatát. Az ötödik szakasz nyilvánvalóvá teszi, hogy Bánk vállalja tettét, amelynek erkölcsi, emberi indokai nem semmisültek meg. És mégis, ő az egyedüli vesztes, mert elvették tőle életének értelmét: az emberek becsülését és a családi otthon biztonságát. (Mint Sőtér István írja: nem erkölcsileg vesztes, hanem érzelmileg.) Erkölcsi igaza nem kárpótolhatja őt. Bánkot megrendítik Petur szavai is, melyekkel megátkozza az alattomos gyilkost, de az igazi csapás számára Melinda halála.
Van olyan értelmezés is (Barta Jánosé), mely szerint Bánk nem Gertrudisszal és királyával, hanem Melindával szemben követ el tragikus vétséget. Az első szakasz utolsó jelenetében inkább a békétlenekhez megy, s így Melindát kiszolgáltatja Ottó terveinek. Amikor megtörténik a baj, őrületbe kergeti hitvesét, megtagadva benne a feleséget és az anyát: "Atyaátok egy anyáért!". Később ugyan megenyhül, de azután Melindát Tiborcra bízza, s ő marad, hogy leszámoljon a királynéval. A gyilkosság után Bánk nem távozhat el alattomosan, kivált, hogy a király is hazaérkezett, neki helyt kell állnia s így nem mehet hitvese után, hogy védelmezze. Közben Ottó meggyilkolja Melindát: Így idézik elő Bánk tettei sorsszerű következetességgel hitvese halálát.
A különféle értelmezések a dráma más és más jelentésrétegét állítják előtérbe - de nem csak tagadják, hanem ki is egészítik egymást. A közélet és a magánélet problémái egyaránt szerepet játszanak Bánk tragédiájában. Ugyanakkor Melinda magára maradásában és tragikus sorsában Bánk lelki összeomlásának talán legfontosabb okát kell látnunk. Árnyaltan kell értelmeznünk az ellentétet, mely a magyarok és az "idegenek" között feszül. Nem csak az uralkodni vágyó merániaiak, a magyarok nyomorúságának okozói idegenek, hanem a sorsüldözött bojóthiak (Mikhál, Simon, Melinda) is. Sorsuk példázatszerű lehet a magyarok számára. Az ellentétek gazdag és árnyalt rendszere fő erénye Katona művének.

(forrás: http://kidolgozott-erettsegi-tetelek.blogspot.com/2012/12/katona-jozsef-bank-ban.html

 

Nyelvtan

Ma is a gyakorlati írásbeliségről lesz szó. A következő műfaj ebben a témában, az olvasói levél.

A következő cikket a kerületi, területi lapban olvassa.

Akadálymentesítés fogyatékosoknak A városi könyvtár pályázati és városi forrásból akadálymentesítette a könyvtár teljes területét. Ez esélyt teremt a fogyatékkal élők, elsősorban a mozgásukban korlátozottak könyvtárlátogatára. A rámpák és a speciális felvonók segítségével az eddig el nem érhető részek is megközelíthetővé váltak a mozgáskorlátozottak számára. A városban mintegy 1.500 ember is igénybe veheti ezután a könyvtár szolgáltatásait. (Városi Lap, 21. évf. 2017. 05. 14.)

A cikkre reagálva írjon olvasói levelet a lapba! 120-200 szavas véleményében térjen ki a fogyatékkal élők, elsősorban a mozgáskorlátozottak napi problémáira, az ép közösségbe való integrálásuk fontosságára! Gondolatait tapasztalataival, egyéb vélemények figyelembe vételével is gazdagíthatja! Megjegyzés: Az olvasói levelek azért jönnek létre, mert az olvasó egy cikkel vagy bizonyos részeivel nem ért egyet; vagy úgy látja, hogy a cikkíró nem szentelt megfelelő figyelmet a téma pontos kifejtésére, lényeges részek elkerülték figyelmét, félrevezetően fogalmazta meg mondanivalóját; vagy csupán hozzászól az adott témához, elmondja azzal kapcsolatos saját véleményét.

 

2020. május 8. Péntek

A mai alkalommal a Bánk bán megírásának korával fogunk foglalkozni. Egy olyan prezentációt nézhetnek ,meg (pdf formában), mely a téma vázlata. Ezt írják le a füzetükbe.

Olvashatnak a színjátszás előzményeiről, a társulatokról és az induló színházi életről. 

A vázlat leírása után teljes lesz a tételük. (A mai prezentáció a kortörténet, Katona József életét már ismerik, a Bánk bán történetét/értelmezését is áttekintették már.)

2020. május 11. Hétfő

Nyelvtan

A mai napon a felszólalás, hozzászólás szerkezetét, általános jellemzőit tekintjük át. A füzetükbe írják le a két típus jellemzőit, majd olvassák el a pédákat!

"A hozzászólás általános (tartalmi) vázlata:

a)       A téma értékelése (röviden); fontosságának elismerése (röviden), az előadónak és munkájának (előadásának) rövid értékelése, méltatásai; ez a „tiszteletkör” azonban elhagyható;

b)      A hozzászólás, felszólalás rövid vázlata, célja (miről szól, miről nem; mivel ért egyet, mivel nem; mit fog kiegészíteni), témakörök szerinti csoportosításban vagy az elhangzás, a korábban megszólaló személyek sorrendjében;

c)       Elismerése az elismerendőknek; az egyetértés kifejezése;

d)      Kiegészítések, új gondolatok;

e)       Nyelvileg óvatosan, körültekintően megfogalmazott (ellen-) vélemény:

-                           A tétel kimondása, a különböző álláspontok bemutatása, hivatkozások;

-                           A tétel dokumentálása, bizonyítása (hozzávetőleges adatok, „ha jól emlékszem”, „körülbelül”, „mintegy”; kerekített számadatok);

-                           Konklúzió („azt hiszem”, „úgy gondolom”, „nézetem, az elhangzottak szerint” stb.);

-                           A cél kimondása (C);

-                           Helyzetelemzés (H);

-                           A feladat kitűzése (F);

f) A visszavonulás aranyhídjának megadása mindkét fél számára („azt hiszem”, „véleményem szerint”, „ha nem csalódom…”, „úgy gondolom…”, „az a meggyőződésem…”);

g) Köszönetnyilvánítás.”

(Wacha II. kötet, 1998:85)

7_felszolalas_pelda_1.png7_felszolalas_pelda_2.png

 

 

 

 

 

 

 

Irodalom

A magyar színjátszás kezdetei és Katona József munkássága témakört lezártuk. Következő témánk Vörösmarty Mihály költészete lesz. Mielőtt rátérnénk a versekre, tanulmányozzuk a költő életrajzát, munkásságát.

Olvassák el rövid életrajzát, majd készítsenek egy rövid vázlatot a füzetükbe! (Amikor életrajzról készítenek vázlatot, elsősorban az irodalmi tevékenységére koncentráljanak! Igyekeztem rövid életrajzi kivonatot megjelölni.)

2020. május 13. Szerda

Az életrajz áttekintése után, nézzük Vörösmarty Mihály költészetét! Olvassák el az alábbi verset, majd válaszoljanak a vers alatt feltüntetett kérdésekre! (A feladat egyszerre irodalmi és nyelvtani is.)

 

A GUTTENBERG-ALBUMBA
 
Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
  S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
  S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
  S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
  És áldozni tudó szív nemesíti az észt;
 
Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
  És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"
  S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
  Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.
 
(forrás:https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/vorosmarty-mihaly-6EBD/kisebb-koltemenyek-1834-1855-76A0/a-guttenberg-albumba-78FD/)
  1. Mire utal a cím? (Mi köthető Guttenberg nevéhez?)
  2. Milyen célokat fogalmaz meg a költő? (Milyen társadalmi változásokat szeretne? Figyeljenek a "Ha majd..." kezdetű gondolatokra!)
  3. A romantika korának milyen "eszközei" jelennek meg a versben? (Olyanokra gondoljanak,mint pl. a látomás, nemzeti keretek, stb.)
  4. Milyen gondolattal zárul a vers?

 

2020. május 15. Péntek

A mai napon a Gondolatok a könyvtárban című versről lesz szó. Elsőként olvassák el a verset!

 

GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN

     

 

Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
Az emberiségnek elhányt rongyain
Komor betűkkel, mint a téli éj,
Leírva áll a rettentő tanulság:
     "Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön,
Ha istenésszel, angyal érzelemmel
Használni tudnák éltök napjait."
     Miért e lom? hogy mint juh a gyepen
Legeljünk rajta? s léha tudománytól
Zabáltan elhenyéljük a napot?
Az isten napját! nemzet életét!
Miért e lom? szagáról ismerem meg
Az állatember minden bűneit.
Erény van írva e lapon; de egykor
Zsivány ruhája volt. S amott?
Az ártatlanság boldog napjai
Egy eltépett szűz gyönge öltönyén,
Vagy egy dühös bujának pongyoláján.
És itt a törvény - véres lázadók
Hamis birák és zsarnokok mezéből
Fehérre mosdott könyvnek lapjain.
Emitt a gépek s számok titkai!
De akik a ruhát elszaggaták
Hogy majd belőle csínos könyv legyen,
Számon kivül maradtak: Ixion
Bőszült vihartól űzött kerekén
Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.
Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;
A csillagászat egy vak koldus asszony
Condráin méri a világokat:
Világ és vakság egy hitvány lapon!
Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből
S most a szabadság és a hősi kor
Beszéli benne nagy történetét.
Hűség, barátság aljas hitszegők
Gunyáiból készült lapon regél.
Irtózatos hazudság mindenütt!
Az írt betűket a sápadt levél
Halotti képe kárhoztatja el.
     Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
Ment, hogy minél dicsőbbek népei,
Salakjok annál borzasztóbb legyen,
S a rongyos ember bőszült kebele
Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
     De hát ledöntsük, amit ezredek
Ész napvilága mellett dolgozának?
A bölcsek és a költők műveit,
S mit a tapasztalás arany
Bányáiból kifejtett az idő?
Hány fényes lélek tépte el magát,
Virrasztott a sziv égő romja mellett,
Hogy tévedt, sujtott embertársinak
Irányt adjon s erőt, vigasztalást.
Az el nem ismert érdem hősei,
Kiket - midőn már elhunytak s midőn
Ingyen tehette - csúfos háladattal
Kezdett imádni a galád világ,
Népboldogító eszmék vértanúi
Ők mind e többi rongykereskedővel,
Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel,
Rosz szenvedélyek oktatóival
Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -
Egy máglya üszkén elhamvadjanak?
     Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,
Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,
Oly fényes elmék a sár fiait
A sűlyedéstől meg nem mentheték!
Hogy még alig bír a föld egy zugot,
Egy kis virányt a puszta homokon
Hol legkelendőbb név az emberé,
Hol a teremtés ősi jogai
E névhez "ember!" advák örökűl -
Kivéve aki feketén született,
Mert azt baromnak tartják e dicsők
S az isten képét szíjjal ostorozzák.
     És mégis - mégis fáradozni kell.
Egy újabb szellem kezd felküzdeni,
Egy új irány tör át a lelkeken:
A nyers fajokba tisztább érzeményt
S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
Hogy végre egymást szívben átkarolják,
S uralkodjék igazság, szeretet.
Hogy a legalsó pór is kunyhajában
Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
Testvérim vannak, számos milliók;
Én védem őket, ők megvédnek engem.
Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
     Ez az, miért csüggedni nem szabad.
Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt.
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
És földi vérünk minden csepjei
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
És kezdjünk újra tűrni és tanulni.
     Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
S meg nem kövűlnek élő fiai.
Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!

1844 vége

A vers elolvasása után (akár kétszer is) próbálják megfogalmazni röviden, hogy miről szól a vers! Ha elsőre nem sikerül, olvassák el többször is a költeményt! 

Következő alkalommal kérdéseket is kapnak a versről. Jó munkát, vigyázzanak magukra!

2020. május 18. Hétfő

(Nyelvtan)

Legutóbb a hozzászólás szerkezeti felépítését tekintettük át. Ma írjanak egy felszólalást, a tanultak ismeretében! (Bátran lapozzanak vissza a füzetükben!) Az elkészült feladatot fotózzák le és küldjék el levélben! Munkájukra osztályzatot kapnak. (SZERDÁIG KÜLDJÉK EL!)

Az Új Országos Terv keretében megjelent a 5.5.4-13/1 és 2 jelű, "Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása" című pályázati felhívás. A konstrukció alapvető célja a közösségfejlesztés a településeken élők körében. A kiírás keretösszege 1 500 000 000 Ft. A pályázatok benyújtása a megjelenéstől 2017. szeptember 15- ig lehetséges.

A felhívás hatására arra gondol, hogy a lakóközösségnek is pályáznia kellene. Így elhatározza, hogy települése vagy lakóközössége rendes gyűlésén előterjeszti a pályázat benyújtásának lehetőségét, annak előnyeit. Úgy érzi, fejleszteni kellene a terület internetes kapcsolatát. Emellett olyan közösségi teret is létre kellene hozni, ahol az idősebbek is megismerkedhetnének az internettel.

Írjon felszólalást a lakóközösség számára! Ügyeljen arra, hogy 120-200 szavas szövegét élőszóban kell előadnia, így tartson kontaktust a hallgatósággal! Értelmezze korunk újszerű technikai fejleményeit, az információk keresésének, adatbázisok kezelésének, az ismeretek elsajátításának fontosságát! Sorolja fel a pályázat hasznosságát, a fejlesztés hasznosulását a közösség számára!

(Irodalom)

A mai napon kérdéseket kapnak az olvasott verssel kapcsolatban. Válaszaikat a vers gondolataira építsék! (Olvassák el újra!)

1, Mire utal a cím?

2, Milyen társadalmi problémákat fogalmaz meg a költő a versben?

3, Miért tekinthetjük a vers egyik legfontosabb gondolatának, az alábbi sort?

"Országok rongya! könyvtár a neved,"

4, Mikor lesz valóban értelme a könyveknek?

5, Milyen gondolattal zárul a vers?

 

2020. május 22. Péntek

 

Lehet, hogy néhányaknak nehézséget okozott a Gondolatok a könyvtárban című vers értelmezése. Ma olvassák el a vers egy lehetséges értelmezését, majd írják le vázlatosan a füzetükbe!

A mű záradéka pozitív értéket mutat fel: a küzdésre hivatkozik. Ezután a vers még egy pozitív értéket megnevez, a küzdés lehetséges eredményét, ami kizárólag a nemzeti létre vonatkozik. A vers korábbi része a világtörténelem egészének a célját vonta kétségbe. A szövegnek csak befejezése van, megoldása nincs, s a megoldás hiánya nem csorbítja a költemény szerves egységét.

A vers felütésének első sora hasonlít a pokol kapuján lévő felirathoz (Dante: Divina commedia). A vers filozofikus költemény, amely hat részre tagolódik.

Az I. szakasz “az emberiségnek elhányt rongyai”-ként jeleníti meg a könyveket. A mű kulcsszava: “rongy”. Majd általános tanulság leírása következik. Ezután a társadalmi igazságtalanság képeiben az utilitarizmus, a haszonelvűség gondolatai jelennek meg.

II. szakasz “Miért e lom?” kérdéssel kezdődik, ahol a “lom” az irodalom, szépirodalom szót jelenti. Ezután az irodalmat szellemi tartalomra (erkölcs, törvény-igazság) és anyagi megjelenésre (a valós élet, melyből az irodalom és a könyv merítkezik) bontja, s ezek között ellentétet fedez fel, hiszen a szellemi tartalom ellentmond a valós életnek (az anyagi megjelenésnek).

III. szakaszban a rongy = könyv(tár) azonosítás után a könyvek és az irodalom hasznára kérdez rá. Erre a válasz: keserű, ironikus tagadás. Hasznosság szempontjából nincs értéke, értelme az irodalomnak, a könyveknek.

IV. szakaszban az eddigi kultúra elpusztításának kérdése merül fel. A művek (az irodalom) szellemi tartalma értékes, de a társadalom nem tudja felhasználni. Ha elpusztítjuk a műveket, akkor érték tűnik el. Ha elégetjük a könyvet, akkor elpusztítjuk az egyetlen jót is, ami azonban nem hasznos.

Az V. szakasz már kétségbeesetten tagadja meg a mű eddigi logikáját. Az állam ideájaként Amerikát említi, de ez magában hordozza a feszültséget, hiszen a feketéket ott is gyűlölik.

VI. szakaszban Vörösmarty a “mégis fáradozni kell” gondolatmenetét jeleníti meg, mely szerint a jövőben talán eljön az igazság és a szeretet. Ez a társadalmi egyenlőség utópisztikus jelképeként jelenik meg. Az embernek ezért kell küzdeni, ezt kell létrehoznia. “Mi dolgunk a világon? küzdeni,” Lehet, hogy cél elérhetetlen, de tenni kell a jövőért, mivel ha így élünk csak akkor halhatunk meg nyugodtan boldogan. A vers zárlata hasonló Madách: Az ember tragédiájának befejezéséhez.

 

2020. május 25. Hétfő

Nyelvtan

Már több feladatot megoldottak a gyakorlati írásbeliség témaköréből. A mai alkalommal, egy összefoglaló vázlatot írunk a füzetbe. Nyissa meg a hivatkozást és írja le a vázlatot a füzetébe!

Irodalom

A mai alkalommal Vörösmarty Mihály talán legismertebb alkotásáról, a szózatról lesz szó. Elsőként olvassuk el!

Tekintsük át a vers szerkezetét!

Részekre bonthatjuk retorikai alakzatok alapján is. Keressen példát(példákat) a felsorolt retorikai alakzatokra! (Jelezze a példák mellett, hogy melyik versszakban fedezte fel a példát! Így már tagolta is a verset. )

Retorikai elem Példák Versszak száma
Állítás    
Érvelés    
Kérés    
Következmény    
Megerősítés    
     

 

2020. május 27. Szerda

A mai órán, tekintsük át a legfontosabb ismereteket a Szózatról! A vázlatot a füzetükbe is írják le!

A vers keletkezése

1836-ban keletkezett. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot.

 

A cím értelmezése és a vershelyzet

A szózat jelentése ünnepélyes beszéd, itt a nemzethez intézett felhívás. A felhívás a következő: legyél hű a hazádhoz. A felhívás rövid és kemény parancs (itt élned, halnod kell). A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes.

Szerkezet

Szónoki beszéd

A Szózat felhívás a magyar nemzethez, és ez alakítja ki a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet.

A szónoki beszéd részei: a hallgatók megszólítása, a cél kijelölése, és a meggyőzéshez szükséges érvek felsorolása, valamint a cél megvalósításának eredményei.

A megszólítás E/2. személyű (légy híve), vagyis mindenki úgy érezheti, hogy személyesen hozzá szól a költő.

A cél kijelölése: áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell.

Következnek a meggyőzés érvei. Az apák tettei, és vére, amelyet ennek a földnek a megszerzéséért és megtartásáért ontottak ki (ez a föld, melyen apáid vére folyt; elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt). Ha erről megfeledkezünk, akkor őseink hiába éltek és haltak meg (az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért). Történelmünk nagyjait idézi fel, akik dicsőséget hoztak a magyar népnek (Árpád, Hunyadi).

Jövőképből kettőt is felvillant Vörösmarty. Az egyik akkor következik be, ha mindenki megteszi, amit a haza követel tőle. Ekkor egy boldog, szép országban élhetnek az emberek.

A másik jövőkép a pusztulásé.

Így kerül sor a felhívás megismétlésére: itt élned, halnod kell.

 

Keretes vers:

A Szózat szerkezeti felépítése szimmetrikus. Három fő részre osztható. Keret, középső rész, keret. Képlettel kifejezve: A - B - Av. Két-két versszak alkotja a keretet. A középső rész újabb három részre osztható.

B/1. rész:

A nemzeti múlt dicsőséges pillanatait és nagy alakjait idézi el Vörösmarty (honfoglalás, Árpád, Hunyadi, Rákóczi szabadságharc). Anaforákkal (a sor elejének megismétlése) erősíti az összetartozás érzését, illetve élesztgeti a nemzeti büszkeséget a költő. (ez a föld, ez melyhez; itt küzdtenek, itt törtek össze).

B/2. rész:

Ebben a részben Vörösmarty a saját jelenét mutatja be. Azt, hogy mi lett a következménye a balszerencsés eseményeknek. Azt, hogy bár sok baj érte a magyarokat, a jövő mégis a mi kezünkben van. A rendíthetetlen hűség, a jövőért való munkálkodás megváltoztathatja a történelmet. Az anafora (sor elejének ismétlése) mutatja be azt a költő belső vívódását (az nem lehet), amelyet a nemzet sorsának alakulása vált ki belőle.

B/3. rész:

A jövő látomásában két hatalmas tablóképben mutatja be a nemzet sorsát. Az egyikben egy jobb kor következik el, a másikban pedig bekövetkezik a nemzet halála.

1.
2.
KERET 2 vsz
3.
4.
5.
Múlt
(dicsőséges nemzeti múlt)
3 vsz
6.
7.
8.
9.
JELEN
(Küzdeni kell)
4 vsz
10.
11.
12.
JÖVŐ
(Látomás=vízió; kétféle jövőkép)
3 vsz
13.
14.
KERET 2 vsz

 

Műfaj

A vers műfaja óda. A hazafias eszmék egyik legszebb verse.

 

Stílus

A Szózat stílusa romantika. A romantika aktív irányzatát képviseli. Nem istenhez fohászkodik, nem imádkozásra buzdítja az embereket, hanem kemény küzdelemre hív a sorssal szemben.

A romantika jellemzői közül megtalálható a versben a nemzeti múlt bemutatása (honfoglalás), a kivételes jellemek (Árpád, Hunyadi).  Az ellentétek (bölcső-sír, élned-halnod, jobb kor-nagyszerű halál,) az emberek meggyőzését szolgálják.

A festőiséget a hatalmas tablóképek adják. Ezek a tablók az egész nemzetet állítják elénk, harcok és vér közepette.

 

Rím, ritmus

A Szózat időmértékes verselésű. Jambusok építik fel ( U - )

Rímei félrímek (x a x a )

 

Összegzés

1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésre. Ezt a pályázatot Egressy Béni nyerte.

Azóta második nemzeti énekünkké vált. Fontos eseményeket a Himnusszal kezdünk, és a Szózattal zárunk.

2020. május 29. Péntek

A mai napon összehasonlítjuk a Himnuszt és a Szózatot. Tekintsék át a hivatkozott táblázatot! Észrevehetik a hasonlóságokat és különbségeket is. 

Amikor megnyitják az oldalt, 3 kép tartalmazza a táblázatot. A táblázat pontjait írják le a füzetükbe is!

2020. június 3. Szerda

Kezdjük el Vörösmarty Mihály mesedrámájának (drámai költeményének), a Csongor és Tünde című darabjának feldolgozását.

A mai  óra témája az előadás megtekintése. Nyissák meg a hivatkozott oldalt, majd tekintsék meg az előadást!

Csongor és Tünde mitologikus történetét Vörösmarty Mihály legendásan vetette papírra, a drámai költemény különleges műfajában. A filozofikus mese nemcsak a boldogságkeresés, a körkörösség és a múlandóság örökérvényű kérdéseit veti fel, de a színház és a dramaturgia világában igen járatos szerző nagyszerű szereplehetőségeket is kínál karakterei által. Gobbi Hilda emlékezetes Mirigy boszorkánya mellett a címszereplő Zsurzs Kati és Safranek Károly mellett többek között Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, Benkő Péter, Mikó István, Paudits Béla, Bessenyei Ferenc, Ronyecz Mária alakításaiban elevenedik meg a híres történet.

Lassan eljön a tanév vége. Mindenki nézze meg, hogy milyen osztályzatra számíthat! (Elégséges, ha eléri a 2,00-t. Közepes, jó és jeles osztályzatok 2,75, 3,75, 4,75-től szerezhetőek) Amennyiben valaki nem elégedett az átlagával, az javíthat. 

A javítás módja: Nézze meg, hogy milyen témakörökkel foglalkoztunk az elmúlt hónapban. Válassza ki az egyik témakört! A választott témakört mutassa be, egy 10-15 diából álló prezentáción. A prezentációt küldje el levélben! (A levélben írja meg, hogy milyen osztályzat elérése céljából készítette a prezentációt!) A javítás határideje: péntek 24.00 

Aki nem szeretne(vagy nem tud) javítani, az tekintse át, hogy vannak-e hiányosságai! A korábban nem elkészített feladatait pótolja! (A következő tanév szeptemberében, mindenkinek kérni fogom a füzetét.)

Jó javítást, jó pótlást!

 

2020. június 5. Péntek

Ma egy vázlatot írunk a füzetbe a Csongor és Tünde című drámai alkotásról.

Csongor és Tünde (1830.)

A témát Gyergyai (Gergei) Albert XVII. századi széphistóriájából vette (Árgyilus királyfi és Tündér Szép Ilona alakja). Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka hatott Vörösmartyra – elsősorban abban, hogy ugyanazon problémát különböző szinteken exponálja – valamint a népmesék vándormotívuma.

Műfaj: tündéries mesejáték, mely a kor népszerű műfaja. Ennek kereteit tölti meg Vörösmarty bölcselettel az emberiségköltemények felé mozdítva a művet.

Verselés: a dialógusokban trochaikus (a blank verse a nemzeti tragédiák számára fenntartott verselés, a trochaikus az élőbeszédet természetesebben imitálja); a filozofikus nagymonológokban visszatér a blank verse.

Nyelv, stílus: A mű különböző rétegeinek megfelelően összetett:
– filozofikus, emelkedett nyelvi réteg (nagymonológok)
– köznapi (a dialógusokban), természetesen mondható színpadi szöveg
– népies réteg (Balga, Ilma)
– archaikus nyelvi réteg, a pogány kori hagyományokat fölhasználó (ördögfiak beszél
getése)

A mesei, népmesei, széphistóriai tárgy keretei között Vörösmarty a romantika alapkérdéseire: a személyiség kiteljesedésének lehetőségeire, a boldogság mibenlétére keresi a választ. A mű középpontjában Csongor út- és boldogságkeresése áll:

a.) Térben keresi a boldogságot, a kiteljesedést:
A kiindulópont a kert, a virágzó fával, a végpont az elvadult kert. Önmagába visszatérő útról van tehát szó, jelezve azt, hogy az emberi boldogság és kiteljesedés nem a tér függvénye. A kert jelképesen is értelmezhető, az ember természetes élettereként, az Édenkertként, ahonnan kiűzetünk, elvágyódunk a világba, de ahova visszatérve már nem leljük föl otthonunkat, a paradicsomi állapotokat.

b.) Időben keresi a boldogságot, a kiteljesedést:
A történet estétől éjfélig, sötétedésig tart. A körkörösség, az önmagába visszatérés ismét azt jelzi, hogy a boldogság nem a múló idő függvénye.

c.) A hármas út:
A polgári világ háromféle kiteljesedési lehetőségét jelképezi:
– A Kalmár a polgári világ haszonelvűségét, a pénz mindenhatóságát, a merkantili szellemet szimbolizálja.
– A Fejedelem a Napóleon-kultusz jelképe, a világot leigázni tudó emberi erőt példázza.
– A Tudós a felvilágosodás racionalizmusának jelképe, az ész mindenhatóságába vetett hit kifejezője, s egyúttal a Hege
l által előrevetített nem-művészi korszak képviselője.
A felkínált lehetőségek tévútnak bizonyulnak, mindhárom allegorikus szereplő reményeiben megcsalattatva, kisemmizve érkezik vissza a kiindulópontra.

d.) Filozófiai szinten – az Éj monológja:
A világ a teremtés sötétségéből a pusztulás sötétségébe tart. Ez a romantikára jellemző tragikus világszemlélet kihat Vörösmarty antropológiájára is:
– tragikus ellentét feszül az emberi lélek halhatatlanságra való törekvése és a test időlegessége között
– a világ 
időlegessége ironikus távlatba helyez mindenfajta kiteljesedést vagy harmóniát
A boldogság és kiteljesedés problémájával az összes szereplőnek szembe kell néznie. Balga és Ilma az e világi, a fiziológiai szinten, a mindennapokban találja meg a boldogságot 
(Vörösmarty ironikusan jelzi, hogy az ő “jóllakottság-boldogságuk” semmivel sem alacsonyabb rangú Csongor és Tünde keresésénél, hiszen a végeredmény ugyanaz (a boldogság). Szellemesen jelzi ezt az a tény is, hogy Csongor a csodabocskorral repülve ugyanannyi idő alatt ér el céljához, mint Balga gyalog.) Tünde problémája a halhatatlanság és időlegesség ellentéte. A halhatatlan Tünde az időlegességre vágyik, Csongor szerelmére, s föl is adja halhatatlanságát.

Megoldás, zárlat:
Ha az egész művet átható ellentmondások nem is oldódnak fel, hiszen minden keresés a körkörösség reménytelenségébe torkollik, s a zárókép a kietlen éjszaka sötétjét és kilátástalanságát sugallja, ily módon előrevetítve az érett Vörösmarty tragikus világképét, a költő vissza is retten a re
ménytelen választól. Mint oly sokszor, föl akarja oldani a filozófiai, bölcseleti, történelmi, lételméleti antitéziseket, ám ez csak érzelmi szinten sikerül. Két ember kapcsolata a szerelem, az egymásratalálás nem válasz a világra, hanem menedék a világ elől, a világ elviselhetőségének lehetősége.

 

2020. június 8. Hétfő

Pillantsanak rá az idei év szóbeli tételsorára nyelvtanból. Láthatják, hogy a tételek jelentős részét már ismerik. Keressék ki a füzetükből a már kidolgozott tételeket!

MAGYAR NYELV KOMMUNIKÁCIÓ 

1. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 2. A szóbeli és írásbeli kommunikáció hasonló és eltérő vonásai A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 

3. A nyelvi változás és a nyelvi állandóság jelenségei példákkal 4. A nyelvújítás lényege és jelentősége példák alapján 

5. A magyar szókészlet rétegei (ősi örökségünk, idegen eredetű szavaink) 

EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT

6. A nyelv mint jelrendszer 

7. Csoportnyelvek, rétegnyelvek nyelvi jellemzői 

8. Egynyelvű szótárak 

A NYELVI SZINTEK

9. A morfémák szerepe a szóalak felépítésében 

10. Az egyszerű mondat, a mondatrészek 

11. A magyar helyesírás rendszerszerűsége 

A SZÖVEG 

12. A szöveg szerkezete: cím, bekezdés, tömb 

13. Mindennapi és hivatalos szövegek nyelvi jellemzői 

14. Szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői A RETORIKA ALAPJAI 

15. Az összefoglalás funkciója és típusai (vázlat, tartalmi kivonat) 

16. A nyilvános beszéd nyelvi és viselkedésbeli kritériumai 

17. A szónoki beszéd megszerkesztésének folyamata

STÍLUS ÉS JELENTÉS

18. Az egyjelentésű, a többjelentésű és az azonos alakú szavak 19. A társalgási stílus ismérvei és minősége 

20. Az alakzatok néhány típusa: felsorolás, ismétlés, ellentét

2020. június 10. Szerda

A tájékozódás és előretekintés céljából pillantsanak rá az idei érettségi tételekre! Nem pont ezek a címek lesznek jövőre, de tájékozódni tudnak a címek alapján.

Ebben a tanévben már nincs több óránk, így mindenkinek pihentető szünetet kívánok! Pihenjék ki magukat, mert a következő év nagyon kemény lesz! Érettségizni fognak és minden a tanulásról fog szólni. Jó pihenést mindenkinek!