11.C
2020. május 5. Kedd
Nyelvtan
A mai alkalommal a nyelvújítás módszereiről lesz szó. Nézzük meg, hogy milyen módon alakították a nyelvet!
A nyelvújítás számos eszközzel élt, amikor új szavakat hozott létre. Felújította elavult szavak jelentését (így jöttek létre a ma is használatos fegyelem vagy hős szavaink, illetve a Gyula, Béla, Zoltán vagy Géza neveink); tájszavakat emeltek be a köznyelvbe (például a betyár vagy a kandalló esetében); szóképzéssel (borong, építkezik, történelem, példány) vagy éppen szócsonkítással (címer > cím; zömök > zöm; gyárt > gyár) hoztak létre új alakot; szóösszetételeket alkottak (búskomor; szemüveg; rendőr); szóösszevonást alkalmaztak (rovátkolt barom > rovar; cső + orr > csőr; könnyű elméjű > könnyelmű); a szóvégeket látszólagos képzővé alakították (kegyenc, újonc; cukrászda, lövölde); vagy idegen szavakat alakítottak át (balanea (lat.) > bálna; Leipzig (ném.) > Lipcse; materia (lat.) > anyag; fauteuil (fr.) > fotel). A normatív nyelv elterjesztéséhez pedig nagymértékben hozzájárult A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (1832) című kiadvány a Magyar Tudós Társaság (később: Magyar Tudományos Akadémia) gondozásában.
Irodalom
Babits Mihály költészetéről lesz szó ma is. Ismerjék meg a Húsvét előtt című versét!
BABITS MIHÁLY: HÚSVÉT ELŐTT
S ha kiszakad ajkam, akkor is,
e vad, vad március évadán,
izgatva bellül az izgatott
fákkal, a harci márciusi
inni való
sós, vérizü széltől részegen,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü malomnak:
Van most dicsérni hősöket, Istenem!
van óriások vak diadalmait
zengeni, gépeket, ádáz
munkára hülni borogatott
ágyuk izzó torkait:
de nem győzelmi ének az énekem,
érctalpait a tipró diadalnak
nem tisztelem én,
sem az önkény pokoli malmát:
mely trónokat őröl, nemzeteket,
százados korlátokat
roppantva tör szét, érczabolát,
multak acél hiteit,
s lélekkel a testet, dupla halál
vércafatává
morzsolva a szüz Hold arcába köpi
s egy nemzedéket egy kerék-
forgása lejárat:
de ha szétszakad ajkam, akkor is,
magyar dal március évadán,
szélnek tör a véres ének!
Én nem a győztest énekelem,
nem a nép-gépet, a vak hőst,
kinek minden lépése halál,
tekintetétől ájul a szó,
kéznyomása szolgaság,
hanem azt, aki lesz, akárki,
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön uj március,
viruljunk ki ujra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
A Húsvét előtt (1916) a háborús versek témakörbe sorolható. Nagy rapszódia: zaklatott hangvételű lírai költemény. A Nyugat esten olvasta fel, nagy hatást váltott ki. Zaklatott refrén sor: „Ha szétszakad ajkam akkor is”. A háború szimbóluma a malom, mely mindent felőröl, valamit a vér; az alvadt és a friss vér. Az alvadt vér a halottakra apellál. Egyszerre van jelen az élet és a halál, mint egymástól két külön nem választható fogalom. Dicsérni kéne a győzteseket, óriások vak diadalmát, gépeket, háborút. De ő nem dicsőíti ezeket. Ő nem a győztest énekli. Nem az a hős, aki gépekkel tud harcolni, hanem aki ki meri mondani, hogy legyen béke már. A második rész a húsvéti hangulatot idézi, amikor béke van. „Sose nézzünk hátra”. Ne gondoljunk a múltra, meg kell bocsátani mindenkinek, és feledni kell. „Adjon Isten bort búzát, bort a feledésre”. Mély vallásosságról tanúskodik ez a költemény.
2020. május 7. Csütörtök
Ma a Fortissimo című versről lesz szó. Elsőként olvassuk el a verset!
Fortissimo |
Haragszik és dúl-fúl az Isten
vagy csak talán alszik az égben,
aluszik vagy halott is épen -
ki költi őt föl, emberek?
Anyák, sírjatok hangosabban:
akit föl nem ver annyi ágyú,
rezzenti-é gyenge sírástok?
És ne is könnyel sírjatok,
mert a könny mind csak földre hull
hanggal sírjatok föl az égre,
sírjatok irgalmatlanul:
ne oly édesen mint a forrás,
ne oly zenével mint a zápor,
ne mint a régi Niobék:
hanem parttalan mint az árvíz,
sírjatok vagy a görgeteg
lavina, sírjatok jeget,
tüzet sírjatok mint a láva!
A drága fiúk hullanak
vérben a hóra napra-nap.
Ne hagyjatok aludni senkit:
ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva,
de érdemes-e félni még?
és érdemes-e élni még?
Ó, mért nem hallani hangotok?
Menjetek a piacra sírni,
sikoltsatok a templomokban
vadak asszonyai, vadakká
imuljatok őrjítő, őrült
imában!
És ha hasztalan
ima, sírás: - mi káromolni
tudunk még, férfiak! Ma már
hiszünk káromlani-érdemes
alvó magasságot a Sorsban.
Hányjuk álmára kopogó
bestemmiáknak jégesőjét!
Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van?
Tagadjuk őt, talán fölébred!
Cibáljuk őt, verjük a szókkal!
mint aki gazda horkol égő
házban - a süket Istenét!
Süket! Süket!...
Ó ma milyen jó
volna süketnek mint az Isten!
Süket a föld, nem érzi hátán
hadak alázó dobogását.
Jó volna süketen csirázni
mint virághagyma föld alatt:
minden süket, földben, Istenben
csak az ember szakadt ki a
süket Istenből iszonyokra
kikelt belőle féreg-módon,
Isten férgének, viszkető
nyüzsgésre, fájni - mert ami
nem süket Isten: fájdalom,
míg az Istenbe visszahal!
(forrás:https://mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers0601.htm)
Néhány gondolat a versről: (füzetükbe írt vázlathoz)
A Húsvét előtt hangulatánál jóval elkeseredettebb a látásmód a Fortissimo című költeményben. 1917. március 1-jén jelent meg a Nyugatban. Az ügyészség istenkáromlás vádjával eljárást indított, és elkobozta a megjelent számot.
A cím olasz eredetű zenei műszó, jelentése: legerősebben, a legnagyobb hangerővel. A Húsvét előtt már-már artikulálatlan kiáltása megsokszorozott erővel hangzik fel a Fortissimóban.
A vers központi képe az „alvó vagy halott Isten”. A forrás Goethe vagy Nietzsche. Csak ezzel a feltevéssel képes magyarázatot adni a költő a század nagy borzalmára. Az irgalmas, élő Isten nem engedheti meg az emberek értelmetlen pusztulását. A felé kiáltó narrátor anyák fájdalmas sírását hangosítja. A leginkább vitatott rész a második szakasz káromlásra utaló kontextusa:
„[...]mi káromolni
tudunk még, férfiak! Ma már
hiszünk káromlani érdemes
alvó magasságot a Sorsban.”
A végső kétségbeesés, a biztonság hiánya, az értelmetlen öldöklés kiváltotta harag szólaltatja meg ezt a hangot. Jogossága vitathatatlan, az ellene felhozott vád értelmetlen.
2020. május 12. Kedd
A mai alkalommal egy szövegalkotási feladattal kell megbirkózniuk. Választható címek:
- A háború képei Babits Mihály költészetében
- Az elkeseredettség megjelenése Babits Mihály verseiben
- Babits és a próféta közötti párhuzamok, különbségek (Jónás könyve alapján)
A választott címről 2 oldalt írjanak a füzetükbe! Figyeljenek a fogalmazásuk arányos tagolására! Bátran idézzenek a versekből!
Az elkészült feladatot fotózzák le és küldjék el szerda éjfélig a címemre! Erre a feladatra jegyet kapnak. Aki nem küld semmit, az elégtelent kap irodalomból és nyelvtanból is!!!
2020. május 14. Csütörtök
Ma egy szövegértés feladatsort kell megoldani.
Nyissa meg a feladatsort, olvassa el a szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre. Válaszait írja a füzetbe! (Ma csak a szövegértés feladatsort kell megcsinálni!)
Amikor elkészült a feladatsor megoldásával, ellenőrizze megoldásait! A jó megoldásokat itt találja.
(Legalább láthatják, hogy idén hány pontot szereztek volna a szövegértésre.)
2020. május 19. Kedd
Nyelvtan
Ma a nyelvvel, mint változó rendszerrel fogunk foglalkozni. A nyelvet két aspektusból (nézőpontból) is vizsgálhatjuk. Ha szinkrón szemlélettel vizsgáljuk, akkor az adott pillanatát tudjuk megfigyelni. Ha diakrón szemlélettel vizsgáljuk, akkor a nyelvi változásokat tudjuk áttekinteni. (Tehát a szinkrón nyelvvizsgálat a jelenben kutatja a nyelv jellemzőit, a diakrón nyelvvizsgálat pedig a nyelv történeti változásait tanulmányozza.)
Készítsenek a füzetükbe egy vázlatot a nyelv szinkrón és diakrón vizsgálatáról!
Vázlatpontok:
- Szinkrón és diakrón vizsgálat (fogalmak tisztázása)
- A hangrendszer változásai
- A szókincs változásai
- Jelentésváltozások
- A nyelvtani rendszer változásai
A vázlat megírásához itt talál segítséget.
Irodalom
Következő témánk Ibsen drámaírói tevékenysége. Írják le az alábbi vázlatot!
- Henrik Ibsen század végi norvég drámaíró. Miután saját hazájában nem aratott drámáival sikereket, Rómába utazott, és itt írt darabjaival sikeres és híres lett. Csak utolsó éveiben tért vissza hazájába, már úgy, mint világhírű író
Drámai műveiben hétköznapi, realista környezetben mutat be egyéni és társadalmi problémákat.
- NÓRA (eredeti címén Babaszoba) című műve egy látszólag boldog család gyors széthullását írja le. A karácsonyi készülődés idilli képeivel kezdődik a történet, majd a pár napon belül kiderülő hazugságok miatt Nóra végül elhagyja a férjét és gyermekeit. Sokan úgy tartják, hogy ez az első olyan dráma, amely a női egyenjogúság, (emancipáció) kérdéseit veti fel.
- A dráma szerkezete
A dráma a klasszikus szabályokhoz illeszkedik. A hármas egység elve:
Tér: egy térben, Helmerék házában játszódik
Idő: néhány nap
A cselekmény egy szálon fut.
(A történet teljes szerkezetét itt tanulmányozhatod)
- A dráma típusa:
Analitikus dráma: ez azt jelenti, hogy a bonyodalmat okozó események már a régmúltban megtörténtek, a konfliktust az okozza, hogy ezek a dolgok lassanként kiderülnek. Pl:
Kiderül, hogy évekkel ezelőtt
- Krogstadt kölcsönadott Nórának, Nóra pedig aláhamisította apja aláírását
- Hogy Krisztina és Krogstadt között viszony volt
- Hogy Rank doktor hosszú ideje szerelmes Nórába
Ezért két idősíkot kell megkülönböztetnünk: a múlt időt és a drámai időt (ez utóbbi játszódik a szemünk előtt).
- Jellemek
Nóra a XIX. század tipikus asszonyi életét éli: neveli a gyermekeket, vezeti a háztartást, és megpróbálja a férjét boldoggá tenni. (A múltban nagy áldozatot is hozott a férjéért).
Ez a szemlélet hirtelen megváltozik, amikor egy nehéz helyzetet magának kell megoldani, és kiderül, hogy ebben nem számíthat a férjére.
Nórában órák alatt végbemegy a változás. Fellázad a férje ellen, aki, aki emberként nem értékeli őt, és egy olyan társadalmi rend ellen, mely igen kevés mozgásteret enged a nőknek. A mű során mindvégig naiv és felületes nőnek mutatkozik, ám itt kibukkan belőle az öntudatos nő:
Sohasem voltam boldog, csak vidám. – mondja. Rájön, hogy házasságuk alapja hamis, nem tudja többé elfogadni, hogy gyermekként kezeljék: felnőtté válik.
Nóra távozása tragikus, de reményt keltő is. Lehetőséget ad mindkettejüknek arra, hogy szembenézzenek eddigi hibáikkal.
Helmer első látásra mintaszerű családfő. A munkáját tisztességgel végzi, szereti a feleségét és a gyermekeit. Életében az a legfontosabb, hogy a család híre, neve tiszta legyen, és hogy Nóra mindig jókedvű legyen.
Nórát azonban gyermekként kezeli, (pl. mandulás csók).
Nóra „a legnagyobb csodát” várja szorongatott helyzetében: a bizonyítékot, hogy férje méltó a szerelmére, és arra az áldozatra, amit érte hozott.
Helmer kicsinyessége akkor derül ki, amikor azt mondja: „El kell tussolni az ügyet, minden áron. – Ami pedig minket illet, téged meg engem, úgy kell élnünk, mintha semmi sem történt volna. Fenn kell tartanunk a látszatot, persze csak a világ szemében. Tehát itt maradsz, ez magától értetődik. De a gyerekeket nem nevelheted, ezt nem bízhatom rád”
Amikor Krogstad jogtanácsos levele tudatja, hogy vége a veszélynek, Helmer „nagylelkűen megbocsát” : ekkor derül ki, hogy nem a szerelem, nem a kapcsolat igazi értéke a fontos, hanem a látszat.
- Motívumok, szimbólumok
Néhány szimbólum nagyon fontos szerepet játszik a műben.
TARANTELLA: egy olasz tánc, amit évekkel ezelőtt tanult Nóra Itáliában. Amikor eltáncolja Helmer és a doktor előtt, olyan féktelen szenvedéllyel teszi, hogy a két férfi meghökken. Ez a tánc a lelki felzaklatottság jelképe lehet.
KARÁCSONY: a szeretet és a család ünnepe. Jelképes, hogy éppen ekkor hullik szét a család: a boldog készülődés családi tragédiába csap át.
(forrás:http://irodalomora.hu/ibsen-nora/)
A vázlat leírása után, tekintsék meg az előadásról készült felvételt! (Saját szavaikkal foglalják össze a füzetbe a dráma történetét, lényegét!)
2020. május 21. Csütörtök
A mai alkalommal Kosztolányi Dezső munkásságával fogunk foglalkozni. Olvassák el figyelmesen a munkásságát bemutató oldalt. Az elolvasás után, készítsenek a füzetükbe egy kb. 1 oldalas vázlatot!
2020. május 26. Kedd
Irodalom
Ma Kosztolányi Esti Kornél novelláival fogunk megismerkedni. Két novellát kell elolvasniuk és röviden összegezni a novellák történetét a füzetükbe!
Nyelvtan
Ma az érvelés című tételt dolgozzuk ki. Nyissa meg a hivatkozott oldalt, olvassa el a tételt, majd készítsen vázlatot a saját füzetébe!
2020. május 28. Csütörtök
Tekintsük át általánosságban, amit az Esti Kornél novellákról tudni lehet. Olvassák el a hivatkozott jegyzetet, majd készítsenek egy rövid vázlatot róla.
2020. június 2. Kedd
Lassan eljön a tanév vége. Mindenki nézze meg, hogy milyen osztályzatra számíthat! (Elégséges, ha eléri a 2,00-t. Közepes, jó és jeles osztályzatok 2,75, 3,75, 4,75-től szerezhetőek) Amennyiben valaki nem elégedett az átlagával, az javíthat.
A javítás módja: Nézze meg, hogy milyen témakörökkel foglalkoztunk az elmúlt hónapban. Válassza ki az egyik témakört! A választott témakört mutassa be, egy 10-15 diából álló prezentáción. A prezentációt küldje el levélben! (A levélben írja meg, hogy milyen osztályzat elérése céljából készítette a prezentációt!) A javítás határideje: csütörtök 24.00
Aki nem szeretne(vagy nem tud) javítani, az tekintse át, hogy vannak-e hiányosságai! A korábban nem elkészített feladatait pótolja! (A következő tanév szeptemberében, mindenkinek kérni fogom a füzetét.)
Jó javítást, jó pótlást!
2020. június 4. Csütörtök
Biztosan tudják, hogy ma a Nemzeti Összetartozás Napja van. 100 éve szakították szét Magyarországot. Erre a szomorú eseményre emlékezünk a mai napon.
Olvassák el a verseket, melyek a trianoni diktátummal kapcsolatosak! A füzetükbe a saját szavaikkal foglalják össze a költemények fontosabb üzeneteit!
József Attila: Nem, nem, soha!
| Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, Majd nemes haraggal rohanunk előre, Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, (1922. első fele) |
Juhász Gyula: Trianon
| Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha, És nem lehet feledni, nem, soha, Trianon gyászos napján, magyarok, Nem kell beszélni róla sohasem? |
Wass Albert: Üzenet haza
| Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó, és törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek, és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad... Üzenem a földnek: csak teremjen, Üzenem az erdőnek: ne féljen, Üzenem a háznak, mely fölnevelt: És üzenem a volt barátimnak, És üzenem mindenkinek, Maradnak az igazak és a jók, |
(forrás:http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/versek/)
2020. június 9. Kedd
A tájékozódás és előretekintés céljából pillantsanak rá az idei érettségi tételekre! Nem pont ezek a címek lesznek jövőre, de tájékozódni tudnak a címek alapján.
Ebben a tanévben már nincs több óránk, így mindenkinek pihentető szünetet kívánok! Pihenjék ki magukat, mert a következő év nagyon kemény lesz! Érettségizni fognak és minden a tanulásról fog szólni. Jó pihenést mindenkinek!
