Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


11.C

 

 

 

2020. május 5. Kedd

Nyelvtan

A mai alkalommal a nyelvújítás módszereiről lesz szó. Nézzük meg, hogy milyen módon alakították a nyelvet!

A nyelvújítás számos eszközzel élt, amikor új szavakat hozott létre. Felújította elavult szavak jelentését (így jöttek létre a ma is használatos fegyelem vagy hős szavaink, illetve a Gyula, Béla, Zoltán vagy Géza neveink); tájszavakat emeltek be a köznyelvbe (például a betyár vagy a kandalló esetében); szóképzéssel (borong, építkezik, történelem, példány) vagy éppen szócsonkítással (címer > cím; zömök > zöm; gyárt > gyár) hoztak létre új alakot; szóösszetételeket alkottak (búskomor; szemüveg; rendőr); szóösszevonást alkalmaztak (rovátkolt barom > rovar; cső + orr > csőr; könnyű elméjű > könnyelmű); a szóvégeket látszólagos képzővé alakították (kegyenc, újonc; cukrászda, lövölde); vagy idegen szavakat alakítottak át (balanea (lat.) > bálna; Leipzig (ném.) > Lipcse; materia (lat.) > anyag; fauteuil (fr.) > fotel). A normatív nyelv elterjesztéséhez pedig nagymértékben hozzájárult A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (1832) című kiadvány a Magyar Tudós Társaság (később: Magyar Tudományos Akadémia) gondozásában. 

Irodalom

Babits Mihály költészetéről lesz szó ma is. Ismerjék meg a Húsvét előtt című versét!

BABITS MIHÁLYHÚSVÉT ELŐTT

S ha kiszakad ajkam, akkor is,
e vad, vad március évadán,
izgatva bellül az izgatott
fákkal, a harci márciusi
inni való
sós, vérizü széltől részegen,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü malomnak:
ha szétszakad ajkam, akkor is,
ha vérbe lábbad a dallal és
magam sem hallva a nagy Malom
zugásán át, dalomnak izét
a kinnak izén
tudnám csak érzeni, akkor is
- mennyi a vér! -
szakadjon a véres ének!
Van most dicsérni hősöket, Istenem!
van óriások vak diadalmait
zengeni, gépeket, ádáz
munkára hülni borogatott
ágyuk izzó torkait:
de nem győzelmi ének az énekem,
érctalpait a tipró diadalnak
nem tisztelem én,
sem az önkény pokoli malmát:
mert rejtek élet száz szele, március
friss vérizgalma nem türi géphalált
zengeni, malmokat; inkább
szerelmet, embert, életeket,
meg nem alvadt fürge vért:
s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is
ez inni való sós vérizü szélben,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü Malomnak,
mely trónokat őröl, nemzeteket,
százados korlátokat
roppantva tör szét, érczabolát,
multak acél hiteit,
s lélekkel a testet, dupla halál
vércafatává
morzsolva a szüz Hold arcába köpi
s egy nemzedéket egy kerék-
forgása lejárat:
én mégsem a gépet énekelem
márciusba, most mikor
a levegőn, a szél erején
érzeni nedves izét
vérünk nedvének, drága magyar
vér italának:
nekem mikor ittam e sós levegőt,
kisebzett szájam és a szók
most fájnak e szájnak:
de ha szétszakad ajkam, akkor is,
magyar dal március évadán,
szélnek tör a véres ének!
Én nem a győztest énekelem,
nem a nép-gépet, a vak hőst,
kinek minden lépése halál,
tekintetétől ájul a szó,
kéznyomása szolgaság,
hanem azt, aki lesz, akárki,
ki először mondja ki azt a szót,
ki először el meri mondani,
kiáltani, bátor, bátor,
azt a varázsszót, százezerek
várta lélekzetadó szent
embermegváltó, visszaadó,
nemzetmegmentő, kapunyitó,
szabadító drága szót,
hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön uj március,
viruljunk ki ujra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Ó béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!
Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra,
Testvérek, ha tul leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bünös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!

Húsvét előtt (1916) a háborús versek témakörbe sorolható. Nagy rapszódia: zaklatott hangvételű lírai költemény. A Nyugat esten olvasta fel, nagy hatást váltott ki. Zaklatott refrén sor: „Ha szétszakad ajkam akkor is”. A háború szimbóluma a malom, mely mindent felőröl, valamit a vér; az alvadt és a friss vér. Az alvadt vér a halottakra apellál. Egyszerre van jelen az élet és a halál, mint egymástól két külön nem választható fogalom. Dicsérni kéne a győzteseket, óriások vak diadalmát, gépeket, háborút. De ő nem dicsőíti ezeket. Ő nem a győztest énekli. Nem az a hős, aki gépekkel tud harcolni, hanem aki ki meri mondani, hogy legyen béke már. A második rész a húsvéti hangulatot idézi, amikor béke van. „Sose nézzünk hátra”. Ne gondoljunk a múltra, meg kell bocsátani mindenkinek, és feledni kell. „Adjon Isten bort búzát, bort a feledésre”. Mély vallásosságról tanúskodik ez a költemény.

 

2020. május 7. Csütörtök

Ma a Fortissimo című versről lesz szó. Elsőként olvassuk el a verset!

 

Fortissimo

     

 

Haragszik és dúl-fúl az Isten
vagy csak talán alszik az égben,
aluszik vagy halott is épen -
ki költi őt föl, emberek?
Anyák, sírjatok hangosabban:
akit föl nem ver annyi ágyú,
rezzenti-é gyenge sírástok?
És ne is könnyel sírjatok,
mert a könny mind csak földre hull
hanggal sírjatok föl az égre,
sírjatok irgalmatlanul:
ne oly édesen mint a forrás,
ne oly zenével mint a zápor,
ne mint a régi Niobék:
hanem parttalan mint az árvíz,
sírjatok vagy a görgeteg
lavina, sírjatok jeget,
tüzet sírjatok mint a láva!
A drága fiúk hullanak
vérben a hóra napra-nap.
Ne hagyjatok aludni senkit:
ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva,
de érdemes-e félni még?
és érdemes-e élni még?
Ó, mért nem hallani hangotok?
Menjetek a piacra sírni,
sikoltsatok a templomokban
vadak asszonyai, vadakká
imuljatok őrjítő, őrült
imában!

És ha hasztalan
ima, sírás: - mi káromolni
tudunk még, férfiak! Ma már
hiszünk káromlani-érdemes
alvó magasságot a Sorsban.
Hányjuk álmára kopogó
bestemmiáknak jégesőjét!
Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van?
Tagadjuk őt, talán fölébred!
Cibáljuk őt, verjük a szókkal!
mint aki gazda horkol égő
házban - a süket Istenét!

Süket! Süket!...

Ó ma milyen jó
volna süketnek mint az Isten!
Süket a föld, nem érzi hátán
hadak alázó dobogását.
Jó volna süketen csirázni
mint virághagyma föld alatt:
minden süket, földben, Istenben
csak az ember szakadt ki a
süket Istenből iszonyokra
kikelt belőle féreg-módon,
Isten férgének, viszkető
nyüzsgésre, fájni - mert ami
nem süket Isten: fájdalom,
míg az Istenbe visszahal!

(forrás:https://mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers0601.htm)

Néhány gondolat a versről: (füzetükbe írt vázlathoz)

Húsvét előtt hangulatánál jóval elkeseredettebb a látásmód a Fortissimo című költeményben. 1917. március 1-jén jelent meg a Nyugatban. Az ügyészség istenkáromlás vádjával eljárást indított, és elkobozta a megjelent számot.

A cím olasz eredetű zenei műszó, jelentése: legerősebben, a legnagyobb hangerővel. A Húsvét előtt már-már artikulálatlan kiáltása megsokszorozott erővel hangzik fel a Fortissimóban.

A vers központi képe az „alvó vagy halott Isten”. A forrás Goethe vagy Nietzsche. Csak ezzel a feltevéssel képes magyarázatot adni a költő a század nagy borzalmára. Az irgalmas, élő Isten nem engedheti meg az emberek értelmetlen pusztulását. A felé kiáltó narrátor anyák fájdalmas sírását hangosítja. A leginkább vitatott rész a második szakasz káromlásra utaló kontextusa:

[...]mi káromolni

tudunk még, férfiak! Ma már

hiszünk káromlani érdemes

alvó magasságot a Sorsban.”

A végső kétségbeesés, a biztonság hiánya, az értelmetlen öldöklés kiváltotta harag szólaltatja meg ezt a hangot. Jogossága vitathatatlan, az ellene felhozott vád értelmetlen.

2020. május 12. Kedd

A mai alkalommal egy szövegalkotási feladattal kell megbirkózniuk. Választható címek:

  • A háború képei Babits Mihály költészetében
  • Az elkeseredettség megjelenése Babits Mihály verseiben
  • Babits és a próféta közötti párhuzamok, különbségek (Jónás könyve alapján)

A választott címről 2 oldalt írjanak a füzetükbe! Figyeljenek a fogalmazásuk arányos tagolására!  Bátran idézzenek a versekből!

Az elkészült feladatot fotózzák le és küldjék el szerda éjfélig a címemre! Erre a feladatra jegyet kapnak. Aki nem küld semmit, az elégtelent kap irodalomból és nyelvtanból is!!!

 

2020. május 14. Csütörtök

Ma egy szövegértés feladatsort kell megoldani. 

Nyissa meg a feladatsort, olvassa el a szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre. Válaszait írja a füzetbe! (Ma csak a szövegértés feladatsort kell megcsinálni!)

Amikor elkészült a feladatsor megoldásával, ellenőrizze megoldásait! A jó megoldásokat itt találja.

(Legalább láthatják, hogy idén hány pontot szereztek volna a szövegértésre.)

2020. május 19. Kedd

Nyelvtan

Ma a nyelvvel, mint változó rendszerrel fogunk foglalkozni. A nyelvet két aspektusból (nézőpontból) is vizsgálhatjuk. Ha szinkrón szemlélettel vizsgáljuk, akkor az adott pillanatát tudjuk megfigyelni. Ha diakrón szemlélettel vizsgáljuk, akkor a nyelvi változásokat tudjuk áttekinteni. (Tehát a szinkrón nyelvvizsgálat a jelenben kutatja a nyelv jellemzőit, a diakrón nyelvvizsgálat pedig a nyelv történeti változásait tanulmányozza.)

Készítsenek a füzetükbe egy vázlatot a nyelv szinkrón és diakrón vizsgálatáról!

Vázlatpontok:

  1. Szinkrón és diakrón vizsgálat (fogalmak tisztázása)
  2. A hangrendszer változásai
  3. A szókincs változásai
  4. Jelentésváltozások
  5. A nyelvtani rendszer változásai

 

A vázlat megírásához itt talál segítséget.

Irodalom

Következő témánk Ibsen drámaírói tevékenysége. Írják le az alábbi vázlatot!

  1. Henrik Ibsen század végi norvég drámaíró. Miután saját hazájában nem aratott drámáival sikereket, Rómába utazott, és itt írt darabjaival sikeres és híres lett. Csak utolsó éveiben tért vissza hazájába, már úgy, mint világhírű író

Drámai műveiben hétköznapi, realista környezetben mutat be egyéni és társadalmi problémákat.

 

  1. NÓRA (eredeti címén Babaszoba) című műve egy látszólag boldog család gyors széthullását írja le. A karácsonyi készülődés idilli képeivel kezdődik a történet, majd a pár napon belül kiderülő hazugságok miatt Nóra végül elhagyja a férjét és gyermekeit. Sokan úgy tartják, hogy ez az első olyan dráma, amely a női egyenjogúság, (emancipáció) kérdéseit veti fel.

 

  1. A dráma szerkezete

A dráma a klasszikus szabályokhoz illeszkedik. A hármas egység elve:

Tér: egy térben, Helmerék házában játszódik

Idő: néhány nap

A cselekmény  egy szálon fut.

(A történet teljes szerkezetét itt tanulmányozhatod)

 

  1. A dráma típusa:

Analitikus dráma: ez azt jelenti, hogy a bonyodalmat okozó események már a régmúltban megtörténtek, a konfliktust az okozza, hogy ezek a dolgok lassanként kiderülnek. Pl:

Kiderül, hogy évekkel ezelőtt

  • Krogstadt kölcsönadott Nórának, Nóra pedig aláhamisította apja aláírását
  • Hogy Krisztina és Krogstadt között viszony volt
  • Hogy Rank doktor hosszú ideje szerelmes Nórába

 

Ezért két idősíkot kell megkülönböztetnünk: a múlt időt és a drámai időt (ez utóbbi játszódik a szemünk előtt).

 

  1. Jellemek

Nóra a XIX. század tipikus asszonyi életét éli: neveli a gyermekeket, vezeti a háztartást, és megpróbálja a férjét boldoggá tenni. (A múltban nagy áldozatot is hozott a férjéért).

Ez a szemlélet hirtelen megváltozik, amikor egy nehéz helyzetet magának kell megoldani, és kiderül, hogy ebben nem számíthat a férjére.

Nórában órák alatt végbemegy a változás. Fellázad a férje ellen, aki, aki emberként nem értékeli őt, és egy olyan társadalmi rend ellen, mely igen kevés mozgásteret enged a nőknek. A mű során mindvégig naiv és felületes nőnek mutatkozik, ám itt kibukkan belőle az öntudatos nő:

 Sohasem voltam boldog, csak vidám. – mondja. Rájön, hogy házasságuk alapja hamis, nem tudja többé elfogadni, hogy gyermekként kezeljék: felnőtté válik.

Nóra távozása tragikus, de reményt keltő is. Lehetőséget ad mindkettejüknek arra, hogy szembenézzenek eddigi hibáikkal.

 

Helmer első látásra mintaszerű családfő. A munkáját tisztességgel végzi, szereti a feleségét és a gyermekeit.  Életében az a legfontosabb, hogy a család híre, neve tiszta legyen, és hogy Nóra mindig jókedvű legyen.

Nórát azonban gyermekként kezeli, (pl. mandulás csók).

Nóra „a legnagyobb csodát” várja szorongatott helyzetében: a bizonyítékot, hogy férje méltó a szerelmére, és arra az áldozatra, amit érte hozott.

Helmer kicsinyessége akkor derül ki, amikor azt mondja: „El kell tussolni az ügyet, minden áron. – Ami pedig minket illet, téged meg engem, úgy kell élnünk, mintha semmi sem történt volna. Fenn kell tartanunk a látszatot, persze csak a világ szemében. Tehát itt maradsz, ez magától értetődik. De a gyerekeket nem nevelheted, ezt nem bízhatom rád”

Amikor Krogstad jogtanácsos levele tudatja, hogy vége a veszélynek, Helmer „nagylelkűen megbocsát” : ekkor derül ki, hogy nem a szerelem, nem a kapcsolat igazi értéke a fontos, hanem a látszat.

 

  1. Motívumok, szimbólumok

 

Néhány szimbólum nagyon fontos szerepet játszik a műben.

 

TARANTELLA: egy olasz tánc, amit évekkel ezelőtt tanult Nóra Itáliában. Amikor eltáncolja Helmer és a doktor előtt, olyan féktelen szenvedéllyel teszi, hogy a két férfi meghökken. Ez a tánc a lelki felzaklatottság jelképe lehet.

 

KARÁCSONY: a szeretet és a család ünnepe. Jelképes, hogy éppen ekkor hullik szét a család: a boldog készülődés családi tragédiába csap át.

(forrás:http://irodalomora.hu/ibsen-nora/)

A vázlat leírása után, tekintsék meg az előadásról készült felvételt! (Saját szavaikkal foglalják össze a füzetbe a dráma történetét, lényegét!)

 

2020. május 21. Csütörtök

A mai alkalommal Kosztolányi Dezső munkásságával fogunk foglalkozni. Olvassák el figyelmesen a munkásságát bemutató oldalt. Az elolvasás után, készítsenek a füzetükbe egy kb. 1 oldalas vázlatot!

 

2020. május 26. Kedd

Irodalom

Ma Kosztolányi Esti Kornél novelláival fogunk megismerkedni. Két novellát kell elolvasniuk és röviden összegezni a novellák történetét a füzetükbe!

Második fejezet

Tizennyolcadik fejezet

Nyelvtan

Ma az érvelés című tételt dolgozzuk ki. Nyissa meg a hivatkozott oldalt, olvassa el a tételt, majd készítsen vázlatot a saját füzetébe!

 

2020. május 28. Csütörtök

Tekintsük át általánosságban, amit az Esti Kornél novellákról tudni lehet. Olvassák el a hivatkozott jegyzetet, majd készítsenek egy rövid vázlatot róla.

2020. június 2. Kedd

Lassan eljön a tanév vége. Mindenki nézze meg, hogy milyen osztályzatra számíthat! (Elégséges, ha eléri a 2,00-t. Közepes, jó és jeles osztályzatok 2,75, 3,75, 4,75-től szerezhetőek) Amennyiben valaki nem elégedett az átlagával, az javíthat. 

A javítás módja: Nézze meg, hogy milyen témakörökkel foglalkoztunk az elmúlt hónapban. Válassza ki az egyik témakört! A választott témakört mutassa be, egy 10-15 diából álló prezentáción. A prezentációt küldje el levélben! (A levélben írja meg, hogy milyen osztályzat elérése céljából készítette a prezentációt!) A javítás határideje: csütörtök 24.00 

Aki nem szeretne(vagy nem tud) javítani, az tekintse át, hogy vannak-e hiányosságai! A korábban nem elkészített feladatait pótolja! (A következő tanév szeptemberében, mindenkinek kérni fogom a füzetét.)

Jó javítást, jó pótlást!

2020. június 4. Csütörtök

Biztosan tudják, hogy ma a Nemzeti Összetartozás Napja van. 100 éve szakították szét Magyarországot. Erre a szomorú eseményre emlékezünk a mai napon. 

Olvassák el a verseket, melyek a trianoni diktátummal kapcsolatosak! A füzetükbe a saját szavaikkal foglalják össze a költemények  fontosabb üzeneteit!

József Attila: Nem, nem, soha!
 

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

(1922. első fele)

 

Juhász Gyula: Trianon
 

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát,
Hol Arany Jánost ringatá a dajka?
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját?
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra?

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem?
De mindig, mindig gondoljunk reá!

 

Wass Albert: Üzenet haza
 

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó,
és törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést,
ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszra,
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már,
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

És üzenem a volt barátimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
Vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magas ég alatt
Mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Maradnak az igazak és a jók,
a tiszták és a békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasztják már az égben fönn a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz és a kő marad,
a kő marad...!

(forrás:http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/versek/)

2020. június 9. Kedd

A tájékozódás és előretekintés céljából pillantsanak rá az idei érettségi tételekre! Nem pont ezek a címek lesznek jövőre, de tájékozódni tudnak a címek alapján.

Ebben a tanévben már nincs több óránk, így mindenkinek pihentető szünetet kívánok! Pihenjék ki magukat, mert a következő év nagyon kemény lesz! Érettségizni fognak és minden a tanulásról fog szólni. Jó pihenést mindenkinek!