Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


10.R

 

2020. május 4. Hétfő (Nyelvtan)

A mai alkalommal is a gyakorlati írásbeliséggel fogunk foglalkozni. A vitaindító a mai téma. A vitaindító kérdéseket vet fel, de nem foglal (határozottan) állást.  Nézzük mi jellemző a vitaindítóra!

TARTALOM

1. A vitaindító egy adott probléma, problémakör,
kérdés felvezetésére szolgál.
2. A vitaindító az adott probléma által felvetett
kérdéseket hordozza.
3. A vitaindító elején rendszerint egy általános
bevezetővel találkozunk, ami a problémát vezeti fel.
Fontos azonban, hogy ez a felvezetés a probléma
szempontjából ne induljon túlságosan messziről
("Ádámtól és Évától").
4. A vitaindítóban felvetett kérdések segítségével
bemutathatjuk mindkét vitatott oldal néhány lehetséges
érvét.
5. A vitaindítónak nem feladata a probléma megoldása:
a szöveget a végén nyitva kell hagynunk: a vitaindító
írója - rendszerint - válaszokat vár felvetéseire.

FORMA

6. A vitaindító bevezetése általánosítja a problémát.
7. A szövegben a vitatott oldalakat vezetjük fel
rendszerint kérdéssor felvetésével.
8. A szövegben elhangozhatnak érvek direkt
kijelentésekben vagy indirekt módon kérdésekbe
foglalva.
9. A jó vitaindító nem foglal állást egyik oldal mellett
vagy ellen sem.

A vitaindító jellemzőit írják le a füzetükbe! A következő nyelvtanon egy vitaindítót fognak írni.

 

2020. május 5. Kedd

Lehet, hogy néhányaknak nehézséget okozott a Gondolatok a könyvtárban című vers értelmezése. Ma olvassák el a vers egy lehetséges értelmezését, majd írják le vázlatosan a füzetükbe!

A mű záradéka pozitív értéket mutat fel: a küzdésre hivatkozik. Ezután a vers még egy pozitív értéket megnevez, a küzdés lehetséges eredményét, ami kizárólag a nemzeti létre vonatkozik. A vers korábbi része a világtörténelem egészének a célját vonta kétségbe. A szövegnek csak befejezése van, megoldása nincs, s a megoldás hiánya nem csorbítja a költemény szerves egységét.

A vers felütésének első sora hasonlít a pokol kapuján lévő felirathoz (Dante: Divina commedia). A vers filozofikus költemény, amely hat részre tagolódik.

Az I. szakasz “az emberiségnek elhányt rongyai”-ként jeleníti meg a könyveket. A mű kulcsszava: “rongy”. Majd általános tanulság leírása következik. Ezután a társadalmi igazságtalanság képeiben az utilitarizmus, a haszonelvűség gondolatai jelennek meg.

II. szakasz “Miért e lom?” kérdéssel kezdődik, ahol a “lom” az irodalom, szépirodalom szót jelenti. Ezután az irodalmat szellemi tartalomra (erkölcs, törvény-igazság) és anyagi megjelenésre (a valós élet, melyből az irodalom és a könyv merítkezik) bontja, s ezek között ellentétet fedez fel, hiszen a szellemi tartalom ellentmond a valós életnek (az anyagi megjelenésnek).

III. szakaszban a rongy = könyv(tár) azonosítás után a könyvek és az irodalom hasznára kérdez rá. Erre a válasz: keserű, ironikus tagadás. Hasznosság szempontjából nincs értéke, értelme az irodalomnak, a könyveknek.

IV. szakaszban az eddigi kultúra elpusztításának kérdése merül fel. A művek (az irodalom) szellemi tartalma értékes, de a társadalom nem tudja felhasználni. Ha elpusztítjuk a műveket, akkor érték tűnik el. Ha elégetjük a könyvet, akkor elpusztítjuk az egyetlen jót is, ami azonban nem hasznos.

Az V. szakasz már kétségbeesetten tagadja meg a mű eddigi logikáját. Az állam ideájaként Amerikát említi, de ez magában hordozza a feszültséget, hiszen a feketéket ott is gyűlölik.

VI. szakaszban Vörösmarty a “mégis fáradozni kell” gondolatmenetét jeleníti meg, mely szerint a jövőben talán eljön az igazság és a szeretet. Ez a társadalmi egyenlőség utópisztikus jelképeként jelenik meg. Az embernek ezért kell küzdeni, ezt kell létrehoznia. “Mi dolgunk a világon? küzdeni,” Lehet, hogy cél elérhetetlen, de tenni kell a jövőért, mivel ha így élünk csak akkor halhatunk meg nyugodtan boldogan. A vers zárlata hasonló Madách: Az ember tragédiájának befejezéséhez.

2020. május 7. Csütörtök

A mai alkalommal Vörösmarty Mihály talán legismertebb alkotásáról, a szózatról lesz szó. Elsőként olvassuk el!

Tekintsük át a vers szerkezetét!

Részekre bonthatjuk retorikai alakzatok alapján is. Keressen példát(példákat) a felsorolt retorikai alakzatokra! (Jelezze a példák mellett, hogy melyik versszakban fedezte fel a példát! Így már tagolta is a verset. )

Retorikai elem Példák Versszak száma
Állítás    
Érvelés    
Kérés    
Következmény    
Megerősítés    
     

2020. május 8. Péntek

A mai órán, tekintsük át a legfontosabb ismereteket a Szózatról! A vázlatot a füzetükbe is írják le!

A vers keletkezése

1836-ban keletkezett. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot.

 

A cím értelmezése és a vershelyzet

A szózat jelentése ünnepélyes beszéd, itt a nemzethez intézett felhívás. A felhívás a következő: legyél hű a hazádhoz. A felhívás rövid és kemény parancs (itt élned, halnod kell). A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes.

Szerkezet

Szónoki beszéd

A Szózat felhívás a magyar nemzethez, és ez alakítja ki a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet.

A szónoki beszéd részei: a hallgatók megszólítása, a cél kijelölése, és a meggyőzéshez szükséges érvek felsorolása, valamint a cél megvalósításának eredményei.

A megszólítás E/2. személyű (légy híve), vagyis mindenki úgy érezheti, hogy személyesen hozzá szól a költő.

A cél kijelölése: áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell.

Következnek a meggyőzés érvei. Az apák tettei, és vére, amelyet ennek a földnek a megszerzéséért és megtartásáért ontottak ki (ez a föld, melyen apáid vére folyt; elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt). Ha erről megfeledkezünk, akkor őseink hiába éltek és haltak meg (az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért). Történelmünk nagyjait idézi fel, akik dicsőséget hoztak a magyar népnek (Árpád, Hunyadi).

Jövőképből kettőt is felvillant Vörösmarty. Az egyik akkor következik be, ha mindenki megteszi, amit a haza követel tőle. Ekkor egy boldog, szép országban élhetnek az emberek.

A másik jövőkép a pusztulásé.

Így kerül sor a felhívás megismétlésére: itt élned, halnod kell.

 

Keretes vers:

A Szózat szerkezeti felépítése szimmetrikus. Három fő részre osztható. Keret, középső rész, keret. Képlettel kifejezve: A - B - Av. Két-két versszak alkotja a keretet. A középső rész újabb három részre osztható.

B/1. rész:

A nemzeti múlt dicsőséges pillanatait és nagy alakjait idézi el Vörösmarty (honfoglalás, Árpád, Hunyadi, Rákóczi szabadságharc). Anaforákkal (a sor elejének megismétlése) erősíti az összetartozás érzését, illetve élesztgeti a nemzeti büszkeséget a költő. (ez a föld, ez melyhez; itt küzdtenek, itt törtek össze).

B/2. rész:

Ebben a részben Vörösmarty a saját jelenét mutatja be. Azt, hogy mi lett a következménye a balszerencsés eseményeknek. Azt, hogy bár sok baj érte a magyarokat, a jövő mégis a mi kezünkben van. A rendíthetetlen hűség, a jövőért való munkálkodás megváltoztathatja a történelmet. Az anafora (sor elejének ismétlése) mutatja be azt a költő belső vívódását (az nem lehet), amelyet a nemzet sorsának alakulása vált ki belőle.

B/3. rész:

A jövő látomásában két hatalmas tablóképben mutatja be a nemzet sorsát. Az egyikben egy jobb kor következik el, a másikban pedig bekövetkezik a nemzet halála.

1.
2.
KERET 2 vsz
3.
4.
5.
Múlt
(dicsőséges nemzeti múlt)
3 vsz
6.
7.
8.
9.
JELEN
(Küzdeni kell)
4 vsz
10.
11.
12.
JÖVŐ
(Látomás=vízió; kétféle jövőkép)
3 vsz
13.
14.
KERET 2 vsz

 

Műfaj

A vers műfaja óda. A hazafias eszmék egyik legszebb verse.

 

Stílus

A Szózat stílusa romantika. A romantika aktív irányzatát képviseli. Nem istenhez fohászkodik, nem imádkozásra buzdítja az embereket, hanem kemény küzdelemre hív a sorssal szemben.

A romantika jellemzői közül megtalálható a versben a nemzeti múlt bemutatása (honfoglalás), a kivételes jellemek (Árpád, Hunyadi).  Az ellentétek (bölcső-sír, élned-halnod, jobb kor-nagyszerű halál,) az emberek meggyőzését szolgálják.

A festőiséget a hatalmas tablóképek adják. Ezek a tablók az egész nemzetet állítják elénk, harcok és vér közepette.

 

Rím, ritmus

A Szózat időmértékes verselésű. Jambusok építik fel ( U - )

Rímei félrímek (x a x a )

 

Összegzés

1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésre. Ezt a pályázatot Egressy Béni nyerte.

Azóta második nemzeti énekünkké vált. Fontos eseményeket a Himnusszal kezdünk, és a Szózattal zárunk.

 

 

2020. május 11. Hétfő (Nyelvtan)

A mai napon a felszólalás, hozzászólás szerkezetét, általános jellemzőit tekintjük át. A füzetükbe írják le a két típus jellemzőit, majd olvassák el a pédákat!

"A hozzászólás általános (tartalmi) vázlata:

a)       A téma értékelése (röviden); fontosságának elismerése (röviden), az előadónak és munkájának (előadásának) rövid értékelése, méltatásai; ez a „tiszteletkör” azonban elhagyható;

b)      A hozzászólás, felszólalás rövid vázlata, célja (miről szól, miről nem; mivel ért egyet, mivel nem; mit fog kiegészíteni), témakörök szerinti csoportosításban vagy az elhangzás, a korábban megszólaló személyek sorrendjében;

c)       Elismerése az elismerendőknek; az egyetértés kifejezése;

d)      Kiegészítések, új gondolatok;

e)       Nyelvileg óvatosan, körültekintően megfogalmazott (ellen-) vélemény:

-                           A tétel kimondása, a különböző álláspontok bemutatása, hivatkozások;

-                           A tétel dokumentálása, bizonyítása (hozzávetőleges adatok, „ha jól emlékszem”, „körülbelül”, „mintegy”; kerekített számadatok);

-                           Konklúzió („azt hiszem”, „úgy gondolom”, „nézetem, az elhangzottak szerint” stb.);

-                           A cél kimondása (C);

-                           Helyzetelemzés (H);

-                           A feladat kitűzése (F);

f) A visszavonulás aranyhídjának megadása mindkét fél számára („azt hiszem”, „véleményem szerint”, „ha nem csalódom…”, „úgy gondolom…”, „az a meggyőződésem…”);

g) Köszönetnyilvánítás.”

(Wacha II. kötet, 1998:85)

Nézzük a példákat! (Olvassák el!)

7_felszolalas_pelda_1.png7_felszolalas_pelda_2.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2020. május 12. Kedd

A mai napon összehasonlítjuk a Himnuszt és a Szózatot. Tekintsék át a hivatkozott táblázatot! Észrevehetik a hasonlóságokat és különbségeket is. 

Amikor megnyitják az oldalt, 3 kép tartalmazza a táblázatot. A táblázat pontjait írják le a füzetükbe is!

2020. május 14. Csütörtök és 2020. május 15. Péntek

Kezdjük el Vörösmarty Mihály mesedrámájának (drámai költeményének), a Csongor és Tünde című darabjának feldolgozását.

A mai és holnapi óra témája az előadás megtekintése. Nyissák meg a hivatkozott oldalt, majd tekintsék meg az előadást!

Csongor és Tünde mitologikus történetét Vörösmarty Mihály legendásan vetette papírra, a drámai költemény különleges műfajában. A filozofikus mese nemcsak a boldogságkeresés, a körkörösség és a múlandóság örökérvényű kérdéseit veti fel, de a színház és a dramaturgia világában igen járatos szerző nagyszerű szereplehetőségeket is kínál karakterei által. Gobbi Hilda emlékezetes Mirigy boszorkánya mellett a címszereplő Zsurzs Kati és Safranek Károly mellett többek között Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, Benkő Péter, Mikó István, Paudits Béla, Bessenyei Ferenc, Ronyecz Mária alakításaiban elevenedik meg a híres történet.

 

2020. május 18. Hétfő (Nyelvtan)

Legutóbb a hozzászólás szerkezeti felépítését tekintettük át. Ma írjanak egy felszólalást, a tanultak ismeretében! (Bátran lapozzanak vissza a füzetükben!) Az elkészült feladatot fotózzák le és küldjék el levélben! Munkájukra osztályzatot kapnak. (SZERDÁIG KÜLDJÉK EL!)

Az Új Országos Terv keretében megjelent a 5.5.4-13/1 és 2 jelű, "Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása" című pályázati felhívás. A konstrukció alapvető célja a közösségfejlesztés a településeken élők körében. A kiírás keretösszege 1 500 000 000 Ft. A pályázatok benyújtása a megjelenéstől 2017. szeptember 15- ig lehetséges.

A felhívás hatására arra gondol, hogy a lakóközösségnek is pályáznia kellene. Így elhatározza, hogy települése vagy lakóközössége rendes gyűlésén előterjeszti a pályázat benyújtásának lehetőségét, annak előnyeit. Úgy érzi, fejleszteni kellene a terület internetes kapcsolatát. Emellett olyan közösségi teret is létre kellene hozni, ahol az idősebbek is megismerkedhetnének az internettel.

Írjon felszólalást a lakóközösség számára! Ügyeljen arra, hogy 120-200 szavas szövegét élőszóban kell előadnia, így tartson kontaktust a hallgatósággal! Értelmezze korunk újszerű technikai fejleményeit, az információk keresésének, adatbázisok kezelésének, az ismeretek elsajátításának fontosságát! Sorolja fel a pályázat hasznosságát, a fejlesztés hasznosulását a közösség számára!

2020. május 19. Kedd

Ma egy vázlatot írunk a füzetbe a Csongor és Tünde című drámai alkotásról.

Csongor és Tünde (1830.)

A témát Gyergyai (Gergei) Albert XVII. századi széphistóriájából vette (Árgyilus királyfi és Tündér Szép Ilona alakja). Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka hatott Vörösmartyra – elsősorban abban, hogy ugyanazon problémát különböző szinteken exponálja – valamint a népmesék vándormotívuma.

Műfaj: tündéries mesejáték, mely a kor népszerű műfaja. Ennek kereteit tölti meg Vörösmarty bölcselettel az emberiségköltemények felé mozdítva a művet.

Verselés: a dialógusokban trochaikus (a blank verse a nemzeti tragédiák számára fenntartott verselés, a trochaikus az élőbeszédet természetesebben imitálja); a filozofikus nagymonológokban visszatér a blank verse.

Nyelv, stílus: A mű különböző rétegeinek megfelelően összetett:
– filozofikus, emelkedett nyelvi réteg (nagymonológok)
– köznapi (a dialógusokban), természetesen mondható színpadi szöveg
– népies réteg (Balga, Ilma)
– archaikus nyelvi réteg, a pogány kori hagyományokat fölhasználó (ördögfiak beszél
getése)

A mesei, népmesei, széphistóriai tárgy keretei között Vörösmarty a romantika alapkérdéseire: a személyiség kiteljesedésének lehetőségeire, a boldogság mibenlétére keresi a választ. A mű középpontjában Csongor út- és boldogságkeresése áll:

a.) Térben keresi a boldogságot, a kiteljesedést:
A kiindulópont a kert, a virágzó fával, a végpont az elvadult kert. Önmagába visszatérő útról van tehát szó, jelezve azt, hogy az emberi boldogság és kiteljesedés nem a tér függvénye. A kert jelképesen is értelmezhető, az ember természetes élettereként, az Édenkertként, ahonnan kiűzetünk, elvágyódunk a világba, de ahova visszatérve már nem leljük föl otthonunkat, a paradicsomi állapotokat.

b.) Időben keresi a boldogságot, a kiteljesedést:
A történet estétől éjfélig, sötétedésig tart. A körkörösség, az önmagába visszatérés ismét azt jelzi, hogy a boldogság nem a múló idő függvénye.

c.) A hármas út:
A polgári világ háromféle kiteljesedési lehetőségét jelképezi:
– A Kalmár a polgári világ haszonelvűségét, a pénz mindenhatóságát, a merkantili szellemet szimbolizálja.
– A Fejedelem a Napóleon-kultusz jelképe, a világot leigázni tudó emberi erőt példázza.
– A Tudós a felvilágosodás racionalizmusának jelképe, az ész mindenhatóságába vetett hit kifejezője, s egyúttal a Hege
l által előrevetített nem-művészi korszak képviselője.
A felkínált lehetőségek tévútnak bizonyulnak, mindhárom allegorikus szereplő reményeiben megcsalattatva, kisemmizve érkezik vissza a kiindulópontra.

d.) Filozófiai szinten – az Éj monológja:
A világ a teremtés sötétségéből a pusztulás sötétségébe tart. Ez a romantikára jellemző tragikus világszemlélet kihat Vörösmarty antropológiájára is:
– tragikus ellentét feszül az emberi lélek halhatatlanságra való törekvése és a test időlegessége között
– a világ 
időlegessége ironikus távlatba helyez mindenfajta kiteljesedést vagy harmóniát
A boldogság és kiteljesedés problémájával az összes szereplőnek szembe kell néznie. Balga és Ilma az e világi, a fiziológiai szinten, a mindennapokban találja meg a boldogságot 
(Vörösmarty ironikusan jelzi, hogy az ő “jóllakottság-boldogságuk” semmivel sem alacsonyabb rangú Csongor és Tünde keresésénél, hiszen a végeredmény ugyanaz (a boldogság). Szellemesen jelzi ezt az a tény is, hogy Csongor a csodabocskorral repülve ugyanannyi idő alatt ér el céljához, mint Balga gyalog.) Tünde problémája a halhatatlanság és időlegesség ellentéte. A halhatatlan Tünde az időlegességre vágyik, Csongor szerelmére, s föl is adja halhatatlanságát.

Megoldás, zárlat:
Ha az egész művet átható ellentmondások nem is oldódnak fel, hiszen minden keresés a körkörösség reménytelenségébe torkollik, s a zárókép a kietlen éjszaka sötétjét és kilátástalanságát sugallja, ily módon előrevetítve az érett Vörösmarty tragikus világképét, a költő vissza is retten a re
ménytelen választól. Mint oly sokszor, föl akarja oldani a filozófiai, bölcseleti, történelmi, lételméleti antitéziseket, ám ez csak érzelmi szinten sikerül. Két ember kapcsolata a szerelem, az egymásratalálás nem válasz a világra, hanem menedék a világ elől, a világ elviselhetőségének lehetősége.

 

2020. május 21. Csütörtök

A mai napon vázlatosan áttekintjük a Csongor és Tünde történetét. (Akinek nem állt össze a buksijában a történet, annak sokat segíthet ez az összegzés. :)   )

Nyissa meg a történetet összegző bejátszást! (Nem kell írni, csak figyeljen!)

 

2020. május 22. Péntek

Rajzolják le az alábbi táblázatot a füzetükbe, majd kezdjék el kitölteni! Ha nem kell visszalapozni a füzetükben, akkor egészen jól tudnak mindent! :)  Ha szükséges, bátran lapozzanak vissza! 

Szerző neve

Életrajzi adatok (5-6)

Irodalomtörténeti korszak; stílusirányzat

Legfontosabb művek (alkotásokhoz 5-6 fogalom, gondolat)

Kapcsolódó fogalmak

Csokonai Vitéz Mihály

 

 

 

 

Berzsenyi Dániel

 

 

 

 

Katona József

 

 

 

 

Kölcsey Ferenc

 

 

 

 

Vörösmarty Mihály

 

 

 

 

 

2020. május 25. Hétfő (Nyelvtan)

Már több feladatot megoldottak a gyakorlati írásbeliség témaköréből. A mai alkalommal, egy összefoglaló vázlatot írunk a füzetbe. Nyissa meg a hivatkozást és írja le a vázlatot a füzetébe!

 

2020. május 26. Kedd

Ma a magyar reformkor irodalmi életét fogjuk áttekinteni. Készítse el a vázlatot a saját füzetébe is!

a_magyar_reformkor_irodalmi_lete__1819-1848_.png

 

 

 

 

 

 

2020. május 28. Csütörtök

A reformkor egyik legkiemelkedőbb költője Petőfi Sándor volt. Már biztosan sokat tudnak róla, hiszen az általános iskolában is foglalkoztak vele. Ma a költő életrajzát tekintjük át. A füzetükbe készítsenek egy vázlatot. (A főbb vázlatpontok a jegyzetben félkövér betűtípussal vannak írva. )

Petőfi Sándor áttekintés

2020. május 29. Péntek

Petőfi költészetében fontos szerepet kaptak a népies motívumok. Egy ilyen jellemző motívum a bor. (Gondolom, így már érdekesebb a téma :) )

Több feldolgozásban is tekintsék meg a vers (A borozó) előadását! Ezt követően, a saját szavaikkal mutassák be a verset! (Írják le a füzetbe!)

Klasszikus (Lakatos István színművész előadásában)

Modern zenés (Kávészünet - Popovics György előadásában)

 

2020. június 2. Kedd

Lassan eljön a tanév vége. Mindenki nézze meg, hogy milyen osztályzatra számíthat! (Elégséges, ha eléri a 2,00-t. Közepes, jó és jeles osztályzatok 2,75, 3,75, 4,75-től szerezhetőek) Amennyiben valaki nem elégedett az átlagával, az javíthat. 

A javítás módja: Nézze meg, hogy milyen témakörökkel foglalkoztunk az elmúlt hónapban. Válassza ki az egyik témakört! A választott témakört mutassa be, egy 10-15 diából álló prezentáción. A prezentációt küldje el levélben! (A levélben írja meg, hogy milyen osztályzat elérése céljából készítette a prezentációt!) A javítás határideje: csütörtök 24.00 

Aki nem szeretne(vagy nem tud) javítani, az tekintse át, hogy vannak-e hiányosságai! A korábban nem elkészített feladatait pótolja! (A következő tanév szeptemberében, mindenkinek kérni fogom a füzetét.)

Jó javítást, jó pótlást!

 

2020. június 4. Csütörtök

Biztosan tudják, hogy ma a Nemzeti Összetartozás Napja van. 100 éve szakították szét Magyarországot. Erre a szomorú eseményre emlékezünk a mai napon. 

Olvassák el a verseket, melyek a trianoni diktátummal kapcsolatosak! A füzetükbe a saját szavaikkal foglalják össze a költemények  fontosabb üzeneteit!

József Attila: Nem, nem, soha!
 

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

(1922. első fele)

 

Juhász Gyula: Trianon
 

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát,
Hol Arany Jánost ringatá a dajka?
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját?
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra?

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem?
De mindig, mindig gondoljunk reá!

 

Wass Albert: Üzenet haza
 

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó,
és törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést,
ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszra,
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már,
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

És üzenem a volt barátimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
Vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magas ég alatt
Mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Maradnak az igazak és a jók,
a tiszták és a békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasztják már az égben fönn a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz és a kő marad,
a kő marad...!

(forrás:http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/versek/)

 

2020. június 5. Péntek

Korábban megismerték A borozó című verset. A mai alkalommal tekintsük át az elemzését. A füzetükbe írjanak vázlatot!

 

2020. június 8. Hétfő

Pillantsanak rá az idei év szóbeli tételsorára nyelvtanból. Láthatják, hogy a tételek jelentős részét már ismerik. Keressék ki a füzetükből a már kidolgozott tételeket!

MAGYAR NYELV KOMMUNIKÁCIÓ

1. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 2. A szóbeli és írásbeli kommunikáció hasonló és eltérő vonásai A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

3. A nyelvi változás és a nyelvi állandóság jelenségei példákkal 4. A nyelvújítás lényege és jelentősége példák alapján

5. A magyar szókészlet rétegei (ősi örökségünk, idegen eredetű szavaink)

EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT

6. A nyelv mint jelrendszer

7. Csoportnyelvek, rétegnyelvek nyelvi jellemzői

8. Egynyelvű szótárak

A NYELVI SZINTEK

9. A morfémák szerepe a szóalak felépítésében

10. Az egyszerű mondat, a mondatrészek

11. A magyar helyesírás rendszerszerűsége

A SZÖVEG

12. A szöveg szerkezete: cím, bekezdés, tömb

13. Mindennapi és hivatalos szövegek nyelvi jellemzői

14. Szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői A RETORIKA ALAPJAI

15. Az összefoglalás funkciója és típusai (vázlat, tartalmi kivonat)

16. A nyilvános beszéd nyelvi és viselkedésbeli kritériumai

17. A szónoki beszéd megszerkesztésének folyamata

STÍLUS ÉS JELENTÉS

18. Az egyjelentésű, a többjelentésű és az azonos alakú szavak 19. A társalgási stílus ismérvei és minősége

20. Az alakzatok néhány típusa: felsorolás, ismétlés, ellentét

 

 

2020. június 9. Kedd

A tájékozódás és előretekintés céljából pillantsanak rá az idei érettségi tételekre! Nem pont ezek a címek lesznek majd, de tájékozódni tudnak a címek alapján. (irodalom és nyelvtan tételek)

Ebben a tanévben már nincs több óránk, így mindenkinek pihentető szünetet kívánok! Pihenjék ki magukat, mert a következő év nagyon kemény lesz! Jó pihenést mindenkinek!