OK - Okos Kuckó

1. Mire utal a cím? (Mi köthető Guttenberg nevéhez?)
2. Milyen célokat fogalmaz meg a költő? (Milyen társadalmi változásokat szeretne? Figyeljenek a "Ha majd..." kezdetű gondolatokra!)
3. A romantika korának milyen "eszközei" jelennek meg a versben? (Olyanokra gondoljanak,mint pl. a látomás, nemzeti keretek, stb.)
4. Milyen gondolattal zárul a vers?

2020. május 15. Péntek

A mai napon a Gondolatok a könyvtárban című versről lesz szó. Elsőként olvassák el a verset!

Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
Az emberiségnek elhányt rongyain
Komor betűkkel, mint a téli éj,
Leírva áll a rettentő tanulság:
     "Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön,
Ha istenésszel, angyal érzelemmel
Használni tudnák éltök napjait."
     Miért e lom? hogy mint juh a gyepen
Legeljünk rajta? s léha tudománytól
Zabáltan elhenyéljük a napot?
Az isten napját! nemzet életét!
Miért e lom? szagáról ismerem meg
Az állatember minden bűneit.
Erény van írva e lapon; de egykor
Zsivány ruhája volt. S amott?
Az ártatlanság boldog napjai
Egy eltépett szűz gyönge öltönyén,
Vagy egy dühös bujának pongyoláján.
És itt a törvény - véres lázadók
Hamis birák és zsarnokok mezéből
Fehérre mosdott könyvnek lapjain.
Emitt a gépek s számok titkai!
De akik a ruhát elszaggaták
Hogy majd belőle csínos könyv legyen,
Számon kivül maradtak: Ixion
Bőszült vihartól űzött kerekén
Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.
Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;
A csillagászat egy vak koldus asszony
Condráin méri a világokat:
Világ és vakság egy hitvány lapon!
Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből
S most a szabadság és a hősi kor
Beszéli benne nagy történetét.
Hűség, barátság aljas hitszegők
Gunyáiból készült lapon regél.
Irtózatos hazudság mindenütt!
Az írt betűket a sápadt levél
Halotti képe kárhoztatja el.
     Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
Ment, hogy minél dicsőbbek népei,
Salakjok annál borzasztóbb legyen,
S a rongyos ember bőszült kebele
Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
     De hát ledöntsük, amit ezredek
Ész napvilága mellett dolgozának?
A bölcsek és a költők műveit,
S mit a tapasztalás arany
Bányáiból kifejtett az idő?
Hány fényes lélek tépte el magát,
Virrasztott a sziv égő romja mellett,
Hogy tévedt, sujtott embertársinak
Irányt adjon s erőt, vigasztalást.
Az el nem ismert érdem hősei,
Kiket - midőn már elhunytak s midőn
Ingyen tehette - csúfos háladattal
Kezdett imádni a galád világ,
Népboldogító eszmék vértanúi
Ők mind e többi rongykereskedővel,
Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel,
Rosz szenvedélyek oktatóival
Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -
Egy máglya üszkén elhamvadjanak?
     Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,
Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,
Oly fényes elmék a sár fiait
A sűlyedéstől meg nem mentheték!
Hogy még alig bír a föld egy zugot,
Egy kis virányt a puszta homokon
Hol legkelendőbb név az emberé,
Hol a teremtés ősi jogai
E névhez "ember!" advák örökűl -
Kivéve aki feketén született,
Mert azt baromnak tartják e dicsők
S az isten képét szíjjal ostorozzák.
     És mégis - mégis fáradozni kell.
Egy újabb szellem kezd felküzdeni,
Egy új irány tör át a lelkeken:
A nyers fajokba tisztább érzeményt
S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
Hogy végre egymást szívben átkarolják,
S uralkodjék igazság, szeretet.
Hogy a legalsó pór is kunyhajában
Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
Testvérim vannak, számos milliók;
Én védem őket, ők megvédnek engem.
Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
     Ez az, miért csüggedni nem szabad.
Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt.
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
És földi vérünk minden csepjei
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
És kezdjünk újra tűrni és tanulni.
     Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
S meg nem kövűlnek élő fiai.
Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!

1844 vége

A vers elolvasása után (akár kétszer is) próbálják megfogalmazni röviden, hogy miről szól a vers! Ha elsőre nem sikerül, olvassák el többször is a költeményt! 

Következő alkalommal kérdéseket is kapnak a versről. Jó munkát, vigyázzanak magukra!

2020. május 18. Hétfő (Nyelvtan)

Legutóbb a hozzászólás szerkezeti felépítését tekintettük át. Ma írjanak egy felszólalást, a tanultak ismeretében! (Bátran lapozzanak vissza a füzetükben!) Az elkészült feladatot fotózzák le és küldjék el levélben! Munkájukra osztályzatot kapnak. (SZERDÁIG KÜLDJÉK EL!)

Az Új Országos Terv keretében megjelent a 5.5.4-13/1 és 2 jelű, "Lakóközösségi programok, kezdeményezések támogatása" című pályázati felhívás. A konstrukció alapvető célja a közösségfejlesztés a településeken élők körében. A kiírás keretösszege 1 500 000 000 Ft. A pályázatok benyújtása a megjelenéstől 2017. szeptember 15- ig lehetséges. 

A felhívás hatására arra gondol, hogy a lakóközösségnek is pályáznia kellene. Így elhatározza, hogy települése vagy lakóközössége rendes gyűlésén előterjeszti a pályázat benyújtásának lehetőségét, annak előnyeit. Úgy érzi, fejleszteni kellene a terület internetes kapcsolatát. Emellett olyan közösségi teret is létre kellene hozni, ahol az idősebbek is megismerkedhetnének az internettel. 

Írjon felszólalást a lakóközösség számára! Ügyeljen arra, hogy 120-200 szavas szövegét élőszóban kell előadnia, így tartson kontaktust a hallgatósággal! Értelmezze korunk újszerű technikai fejleményeit, az információk keresésének, adatbázisok kezelésének, az ismeretek elsajátításának fontosságát! Sorolja fel a pályázat hasznosságát, a fejlesztés hasznosulását a közösség számára!

2020. május 20. Szerda

A mai napon kérdéseket kapnak az olvasott verssel kapcsolatban. Válaszaikat a vers gondolataira építsék! (Olvassák el újra!)

1, Mire utal a cím?

2, Milyen társadalmi problémákat fogalmaz meg a költő a versben?

3, Miért tekinthetjük a vers egyik legfontosabb gondolatának, az alábbi sort?

"Országok rongya! könyvtár a neved,"

4, Mikor lesz valóban értelme a könyveknek?

5, Milyen gondolattal zárul a vers?

Lehet, hogy néhányaknak nehézséget okozott a Gondolatok a könyvtárban című vers értelmezése. Olvassák el a vers egy lehetséges értelmezését, majd írják le vázlatosan a füzetükbe!

A mű záradéka pozitív értéket mutat fel: a küzdésre hivatkozik. Ezután a vers még egy pozitív értéket megnevez, a küzdés lehetséges eredményét, ami kizárólag a nemzeti létre vonatkozik. A vers korábbi része a világtörténelem egészének a célját vonta kétségbe. A szövegnek csak befejezése van, megoldása nincs, s a megoldás hiánya nem csorbítja a költemény szerves egységét.

A vers felütésének első sora hasonlít a pokol kapuján lévő felirathoz (Dante: Divina commedia). A vers filozofikus költemény, amely hat részre tagolódik.

Az I. szakasz “az emberiségnek elhányt rongyai”-ként jeleníti meg a könyveket. A mű kulcsszava: “rongy”. Majd általános tanulság leírása következik. Ezután a társadalmi igazságtalanság képeiben az utilitarizmus, a haszonelvűség gondolatai jelennek meg.

A II. szakasz “Miért e lom?” kérdéssel kezdődik, ahol a “lom” az irodalom, szépirodalom szót jelenti. Ezután az irodalmat szellemi tartalomra (erkölcs, törvény-igazság) és anyagi megjelenésre (a valós élet, melyből az irodalom és a könyv merítkezik) bontja, s ezek között ellentétet fedez fel, hiszen a szellemi tartalom ellentmond a valós életnek (az anyagi megjelenésnek).

A III. szakaszban a rongy = könyv(tár) azonosítás után a könyvek és az irodalom hasznára kérdez rá. Erre a válasz: keserű, ironikus tagadás. Hasznosság szempontjából nincs értéke, értelme az irodalomnak, a könyveknek.

A IV. szakaszban az eddigi kultúra elpusztításának kérdése merül fel. A művek (az irodalom) szellemi tartalma értékes, de a társadalom nem tudja felhasználni. Ha elpusztítjuk a műveket, akkor érték tűnik el. Ha elégetjük a könyvet, akkor elpusztítjuk az egyetlen jót is, ami azonban nem hasznos.

Az V. szakasz már kétségbeesetten tagadja meg a mű eddigi logikáját. Az állam ideájaként Amerikát említi, de ez magában hordozza a feszültséget, hiszen a feketéket ott is gyűlölik.

A VI. szakaszban Vörösmarty a “mégis fáradozni kell” gondolatmenetét jeleníti meg, mely szerint a jövőben talán eljön az igazság és a szeretet. Ez a társadalmi egyenlőség utópisztikus jelképeként jelenik meg. Az embernek ezért kell küzdeni, ezt kell létrehoznia. “Mi dolgunk a világon? küzdeni,” Lehet, hogy cél elérhetetlen, de tenni kell a jövőért, mivel ha így élünk csak akkor halhatunk meg nyugodtan boldogan. A vers zárlata hasonló Madách: Az ember tragédiájának befejezéséhez.

2020. május 22. Péntek

A mai alkalommal Vörösmarty Mihály talán legismertebb alkotásáról, a szózatról lesz szó. Elsőként olvassuk el!

Tekintsük át a vers szerkezetét!

Részekre bonthatjuk retorikai alakzatok alapján is. Keressen példát(példákat) a felsorolt retorikai alakzatokra! (Jelezze a példák mellett, hogy melyik versszakban fedezte fel a példát! Így már tagolta is a verset. )

2020. május 25. Hétfő (Nyelvtan)

Már több feladatot megoldottak a gyakorlati írásbeliség témaköréből. A mai alkalommal, egy összefoglaló vázlatot írunk a füzetbe. Nyissa meg a hivatkozást és írja le a vázlatot a füzetébe!

2020. május 27. Szerda

A mai órán, tekintsük át a legfontosabb ismereteket a Szózatról! A vázlatot a füzetükbe is írják le!

A vers keletkezése

1836-ban keletkezett. Ekkor zajlott a pozsonyi országgyűlés, ahol a reformkor több fontos kérdése is felmerült. Hiába volt azonban a haladók próbálkozása, nem sikerült a legfontosabb problémákra megoldást találni. Ráadásul letartóztatták az országgyűlési ifjakat is többek között Kossuthot és Wesselényit. A csalódás és kétségbeesés hatásra írta meg Vörösmarty a Szózatot.

A cím értelmezése és a vershelyzet

A szózat jelentése ünnepélyes beszéd, itt a nemzethez intézett felhívás. A felhívás a következő: legyél hű a hazádhoz. A felhívás rövid és kemény parancs (itt élned, halnod kell). A haza képét két metafora teszi szemléletessé, a bölcső és a sír, vagyis a kezdet és vég, az élet és a halál. Mindkettő csak a szülőföldön lehet teljes.

Szerkezet

Szónoki beszéd

A Szózat felhívás a magyar nemzethez, és ez alakítja ki a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet.

A szónoki beszéd részei: a hallgatók megszólítása, a cél kijelölése, és a meggyőzéshez szükséges érvek felsorolása, valamint a cél megvalósításának eredményei.

A megszólítás E/2. személyű (légy híve), vagyis mindenki úgy érezheti, hogy személyesen hozzá szól a költő.

A cél kijelölése: áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell.

Következnek a meggyőzés érvei. Az apák tettei, és vére, amelyet ennek a földnek a megszerzéséért és megtartásáért ontottak ki (ez a föld, melyen apáid vére folyt; elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt). Ha erről megfeledkezünk, akkor őseink hiába éltek és haltak meg (az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért). Történelmünk nagyjait idézi fel, akik dicsőséget hoztak a magyar népnek (Árpád, Hunyadi).

Jövőképből kettőt is felvillant Vörösmarty. Az egyik akkor következik be, ha mindenki megteszi, amit a haza követel tőle. Ekkor egy boldog, szép országban élhetnek az emberek.

A másik jövőkép a pusztulásé.

Így kerül sor a felhívás megismétlésére: itt élned, halnod kell.

Keretes vers:

A Szózat szerkezeti felépítése szimmetrikus. Három fő részre osztható. Keret, középső rész, keret. Képlettel kifejezve: A - B - Av. Két-két versszak alkotja a keretet. A középső rész újabb három részre osztható.

B/1. rész:

A nemzeti múlt dicsőséges pillanatait és nagy alakjait idézi el Vörösmarty (honfoglalás, Árpád, Hunyadi, Rákóczi szabadságharc). Anaforákkal (a sor elejének megismétlése) erősíti az összetartozás érzését, illetve élesztgeti a nemzeti büszkeséget a költő. (ez a föld, ez melyhez; itt küzdtenek, itt törtek össze).

B/2. rész:

Ebben a részben Vörösmarty a saját jelenét mutatja be. Azt, hogy mi lett a következménye a balszerencsés eseményeknek. Azt, hogy bár sok baj érte a magyarokat, a jövő mégis a mi kezünkben van. A rendíthetetlen hűség, a jövőért való munkálkodás megváltoztathatja a történelmet. Az anafora (sor elejének ismétlése) mutatja be azt a költő belső vívódását (az nem lehet), amelyet a nemzet sorsának alakulása vált ki belőle.

B/3. rész:

A jövő látomásában két hatalmas tablóképben mutatja be a nemzet sorsát. Az egyikben egy jobb kor következik el, a másikban pedig bekövetkezik a nemzet halála.

Műfaj

A vers műfaja óda. A hazafias eszmék egyik legszebb verse.

Stílus

A Szózat stílusa romantika. A romantika aktív irányzatát képviseli. Nem istenhez fohászkodik, nem imádkozásra buzdítja az embereket, hanem kemény küzdelemre hív a sorssal szemben.

A romantika jellemzői közül megtalálható a versben a nemzeti múlt bemutatása (honfoglalás), a kivételes jellemek (Árpád, Hunyadi).  Az ellentétek (bölcső-sír, élned-halnod, jobb kor-nagyszerű halál,) az emberek meggyőzését szolgálják.

A festőiséget a hatalmas tablóképek adják. Ezek a tablók az egész nemzetet állítják elénk, harcok és vér közepette.

Rím, ritmus

A Szózat időmértékes verselésű. Jambusok építik fel ( U - )

Rímei félrímek (x a x a )

Összegzés

1843-ban a Nemzeti Színház pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésre. Ezt a pályázatot Egressy Béni nyerte.

Azóta második nemzeti énekünkké vált. Fontos eseményeket a Himnusszal kezdünk, és a Szózattal zárunk.

2020. május 29. Péntek

A mai napon összehasonlítjuk a Himnuszt és a Szózatot. Tekintsék át a hivatkozott táblázatot! Észrevehetik a hasonlóságokat és különbségeket is. 

Amikor megnyitják az oldalt, 3 kép tartalmazza a táblázatot. A táblázat pontjait írják le a füzetükbe is!

2020. június 3. Szerda

Kezdjük el Vörösmarty Mihály mesedrámájának (drámai költeményének), a Csongor és Tünde című darabjának feldolgozását.

A mai  óra témája az előadás megtekintése. Nyissák meg a hivatkozott oldalt, majd tekintsék meg az előadást!

Csongor és Tünde mitologikus történetét Vörösmarty Mihály legendásan vetette papírra, a drámai költemény különleges műfajában. A filozofikus mese nemcsak a boldogságkeresés, a körkörösség és a múlandóság örökérvényű kérdéseit veti fel, de a színház és a dramaturgia világában igen járatos szerző nagyszerű szereplehetőségeket is kínál karakterei által. Gobbi Hilda emlékezetes Mirigy boszorkánya mellett a címszereplő Zsurzs Kati és Safranek Károly mellett többek között Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, Benkő Péter, Mikó István, Paudits Béla, Bessenyei Ferenc, Ronyecz Mária alakításaiban elevenedik meg a híres történet.

Lassan eljön a tanév vége. Mindenki nézze meg, hogy milyen osztályzatra számíthat! (Elégséges, ha eléri a 2,00-t. Közepes, jó és jeles osztályzatok 2,75, 3,75, 4,75-től szerezhetőek) Amennyiben valaki nem elégedett az átlagával, az javíthat. 

A javítás módja: Nézze meg, hogy milyen témakörökkel foglalkoztunk az elmúlt hónapban. Válassza ki az egyik témakört! A választott témakört mutassa be, egy 10-15 diából álló prezentáción. A prezentációt küldje el levélben! (A levélben írja meg, hogy milyen osztályzat elérése céljából készítette a prezentációt!) A javítás határideje: péntek 24.00 

Aki nem szeretne(vagy nem tud) javítani, az tekintse át, hogy vannak-e hiányosságai! A korábban nem elkészített feladatait pótolja! (A következő tanév szeptemberében, mindenkinek kérni fogom a füzetét.)

Jó javítást, jó pótlást!

2020. június 5. Péntek

Ma egy vázlatot írunk a füzetbe a Csongor és Tünde című drámai alkotásról.

Csongor és Tünde (1830.)

A témát Gyergyai (Gergei) Albert XVII. századi széphistóriájából vette (Árgyilus királyfi és Tündér Szép Ilona alakja). Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka hatott Vörösmartyra – elsősorban abban, hogy ugyanazon problémát különböző szinteken exponálja – valamint a népmesék vándormotívuma.

Műfaj: tündéries mesejáték, mely a kor népszerű műfaja. Ennek kereteit tölti meg Vörösmarty bölcselettel az emberiségköltemények felé mozdítva a művet.

Verselés: a dialógusokban trochaikus (a blank verse a nemzeti tragédiák számára fenntartott verselés, a trochaikus az élőbeszédet természetesebben imitálja); a filozofikus nagymonológokban visszatér a blank verse.

Nyelv, stílus: A mű különböző rétegeinek megfelelően összetett:
– filozofikus, emelkedett nyelvi réteg (nagymonológok)
– köznapi (a dialógusokban), természetesen mondható színpadi szöveg
– népies réteg (Balga, Ilma)
– archaikus nyelvi réteg, a pogány kori hagyományokat fölhasználó (ördögfiak beszélgetése)

A mesei, népmesei, széphistóriai tárgy keretei között Vörösmarty a romantika alapkérdéseire: a személyiség kiteljesedésének lehetőségeire, a boldogság mibenlétére keresi a választ. A mű középpontjában Csongor út- és boldogságkeresése áll:

a.) Térben keresi a boldogságot, a kiteljesedést:
A kiindulópont a kert, a virágzó fával, a végpont az elvadult kert. Önmagába visszatérő útról van tehát szó, jelezve azt, hogy az emberi boldogság és kiteljesedés nem a tér függvénye. A kert jelképesen is értelmezhető, az ember természetes élettereként, az Édenkertként, ahonnan kiűzetünk, elvágyódunk a világba, de ahova visszatérve már nem leljük föl otthonunkat, a paradicsomi állapotokat.

b.) Időben keresi a boldogságot, a kiteljesedést:
A történet estétől éjfélig, sötétedésig tart. A körkörösség, az önmagába visszatérés ismét azt jelzi, hogy a boldogság nem a múló idő függvénye.

c.) A hármas út:
A polgári világ háromféle kiteljesedési lehetőségét jelképezi:
– A Kalmár a polgári világ haszonelvűségét, a pénz mindenhatóságát, a merkantili szellemet szimbolizálja.
– A Fejedelem a Napóleon-kultusz jelképe, a világot leigázni tudó emberi erőt példázza.
– A Tudós a felvilágosodás racionalizmusának jelképe, az ész mindenhatóságába vetett hit kifejezője, s egyúttal a Hegel által előrevetített nem-művészi korszak képviselője.
A felkínált lehetőségek tévútnak bizonyulnak, mindhárom allegorikus szereplő reményeiben megcsalattatva, kisemmizve érkezik vissza a kiindulópontra.

d.) Filozófiai szinten – az Éj monológja:
A világ a teremtés sötétségéből a pusztulás sötétségébe tart. Ez a romantikára jellemző tragikus világszemlélet kihat Vörösmarty antropológiájára is:
– tragikus ellentét feszül az emberi lélek halhatatlanságra való törekvése és a test időlegessége között
– a világ időlegessége ironikus távlatba helyez mindenfajta kiteljesedést vagy harmóniát
A boldogság és kiteljesedés problémájával az összes szereplőnek szembe kell néznie. Balga és Ilma az e világi, a fiziológiai szinten, a mindennapokban találja meg a boldogságot (Vörösmarty ironikusan jelzi, hogy az ő “jóllakottság-boldogságuk” semmivel sem alacsonyabb rangú Csongor és Tünde keresésénél, hiszen a végeredmény ugyanaz (a boldogság). Szellemesen jelzi ezt az a tény is, hogy Csongor a csodabocskorral repülve ugyanannyi idő alatt ér el céljához, mint Balga gyalog.) Tünde problémája a halhatatlanság és időlegesség ellentéte. A halhatatlan Tünde az időlegességre vágyik, Csongor szerelmére, s föl is adja halhatatlanságát.

Megoldás, zárlat:
Ha az egész művet átható ellentmondások nem is oldódnak fel, hiszen minden keresés a körkörösség reménytelenségébe torkollik, s a zárókép a kietlen éjszaka sötétjét és kilátástalanságát sugallja, ily módon előrevetítve az érett Vörösmarty tragikus világképét, a költő vissza is retten a reménytelen választól. Mint oly sokszor, föl akarja oldani a filozófiai, bölcseleti, történelmi, lételméleti antitéziseket, ám ez csak érzelmi szinten sikerül. Két ember kapcsolata a szerelem, az egymásratalálás nem válasz a világra, hanem menedék a világ elől, a világ elviselhetőségének lehetősége.

2020. június 8. Hétfő

Pillantsanak rá az idei év szóbeli tételsorára nyelvtanból. Láthatják, hogy a tételek jelentős részét már ismerik. Keressék ki a füzetükből a már kidolgozott tételeket!

MAGYAR NYELV KOMMUNIKÁCIÓ 

1. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 2. A szóbeli és írásbeli kommunikáció hasonló és eltérő vonásai A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 

3. A nyelvi változás és a nyelvi állandóság jelenségei példákkal 4. A nyelvújítás lényege és jelentősége példák alapján 

5. A magyar szókészlet rétegei (ősi örökségünk, idegen eredetű szavaink) 

EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT

6. A nyelv mint jelrendszer 

7. Csoportnyelvek, rétegnyelvek nyelvi jellemzői 

8. Egynyelvű szótárak 

A NYELVI SZINTEK

9. A morfémák szerepe a szóalak felépítésében 

10. Az egyszerű mondat, a mondatrészek 

11. A magyar helyesírás rendszerszerűsége 

A SZÖVEG 

12. A szöveg szerkezete: cím, bekezdés, tömb 

13. Mindennapi és hivatalos szövegek nyelvi jellemzői 

14. Szövegtípusok kommunikációs, szerkezeti, nyelvi jellemzői A RETORIKA ALAPJAI 

15. Az összefoglalás funkciója és típusai (vázlat, tartalmi kivonat) 

16. A nyilvános beszéd nyelvi és viselkedésbeli kritériumai 

17. A szónoki beszéd megszerkesztésének folyamata

STÍLUS ÉS JELENTÉS

18. Az egyjelentésű, a többjelentésű és az azonos alakú szavak 19. A társalgási stílus ismérvei és minősége 

20. Az alakzatok néhány típusa: felsorolás, ismétlés, ellentét

Ráadás:

A tájékozódás és előretekintés céljából pillantsanak rá az idei érettségi tételekre! Nem pont ezek a címek lesznek majd, de tájékozódni tudnak a címek alapján. (irodalom és nyelvtan tételek)

Ebben a tanévben már nincs több óránk, így mindenkinek pihentető szünetet kívánok! Pihenjék ki magukat, mert a következő év nagyon kemény lesz! Jó pihenést mindenkinek!